Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Az Európa Tanács aggódik a Baka András-ügy kezelése miatt

A szervezet Miniszteri Bizottsága pénteken közzétett ideiglenes határozatában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "közel hét évvel a Baka András ügyében hozott ítélet jogerőre emelkedése után, és az illetékes magyar hatóságok azon bejelentése ellenére, miszerint fontolóra veszik a vonatkozó jogszabályok módosítását, nem történt előrelépés" a döntés teljes körű végrehajtásában.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi bíróságának ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottság ideiglenes határozatában felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb szeptember 30-ig nyújtsanak be "frissített cselekvési tervet" arra vonatkozóan, hogy miként kívánják eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségével kapcsolatos aggályokat.

Arra is felszólították a magyar hatóságokat, hogy vezessenek be intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Kúria elnökének felelősségre vonásáról szóló parlamenti döntést egy független bírói testület felügyelje.

Arra is felszólítottak, hogy a hatóságok folytassák a bírák jogállására és a bíróságok igazgatására vonatkozó hazai jogszabályok értékelését, beleértve az összes elfogadott és tervezett jogalkotási és egyéb intézkedésnek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt hatásának elemzését.

Arra biztattak továbbá, hogy a hatóságok terjesszék elő az értékelésük során tett következtetéseket azért, hogy a miniszeri bizottság teljeskörűen értékelni tudja, hogy az érintett ügyekben megállapított jogsértéseknek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt "dermesztő hatásával" kapcsolatos aggodalmakat eloszlatták-e.

Mint írják, érdeklődéssel vették tudomásul, hogy az Országos Bírói Tanács a közelmúltban elfogadta a Bírák Új Etikai Kódexét, amely rendelkezéseket tartalmaz a bíráknak az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos véleménynyilvánítási szabadságára vonatkozóan. Ezzel összefüggésben arra ösztönözték a magyar hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a Kúria elnöke által a Kódex alkotmányosságával kapcsolatban kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás fejleményeiről.

A Miniszteri Bizottság továbbá úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb decemberi ülésén folytatja az ügy vizsgálatát. Amennyiben az említett ülésig nem történik kézzelfogható előrelépés, újabb intézkedések megtételét irányozhatják elő annak biztosítására, hogy Magyarország betartsa az emberi jogi bíróság vonatkozó ítéletéből eredő kötelezettségeit - írták.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban hozott ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát.

A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy idő előtt elmozdították állásából,

mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helyébe a Kúria lépett.

Az ítélettel kapcsolatban a Miniszteri Bizottság 2021 júliusában hozott határozatában azonban kimondta, hogy nem tekinti végrehajtottnak az ítéletet, és további információkat kért a magyar kormánytól. A bizottság azért nem zárta le az ügy vizsgálatát, vagyis nem tekintette megfelelően végrehajtottnak az ítéletet, mert - mint közölték - a magyar kormánynak nem sikerült eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségük biztosításával kapcsolatos aggályokat.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×