A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi bíróságának ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottság ideiglenes határozatában felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb szeptember 30-ig nyújtsanak be "frissített cselekvési tervet" arra vonatkozóan, hogy miként kívánják eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségével kapcsolatos aggályokat.
Arra is felszólították a magyar hatóságokat, hogy vezessenek be intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Kúria elnökének felelősségre vonásáról szóló parlamenti döntést egy független bírói testület felügyelje.
Arra is felszólítottak, hogy a hatóságok folytassák a bírák jogállására és a bíróságok igazgatására vonatkozó hazai jogszabályok értékelését, beleértve az összes elfogadott és tervezett jogalkotási és egyéb intézkedésnek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt hatásának elemzését.
Arra biztattak továbbá, hogy a hatóságok terjesszék elő az értékelésük során tett következtetéseket azért, hogy a miniszeri bizottság teljeskörűen értékelni tudja, hogy az érintett ügyekben megállapított jogsértéseknek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt "dermesztő hatásával" kapcsolatos aggodalmakat eloszlatták-e.
Mint írják, érdeklődéssel vették tudomásul, hogy az Országos Bírói Tanács a közelmúltban elfogadta a Bírák Új Etikai Kódexét, amely rendelkezéseket tartalmaz a bíráknak az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos véleménynyilvánítási szabadságára vonatkozóan. Ezzel összefüggésben arra ösztönözték a magyar hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a Kúria elnöke által a Kódex alkotmányosságával kapcsolatban kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás fejleményeiről.
A Miniszteri Bizottság továbbá úgy határozott, hogy a kapott információk ismeretében legkésőbb decemberi ülésén folytatja az ügy vizsgálatát. Amennyiben az említett ülésig nem történik kézzelfogható előrelépés, újabb intézkedések megtételét irányozhatják elő annak biztosítására, hogy Magyarország betartsa az emberi jogi bíróság vonatkozó ítéletéből eredő kötelezettségeit - írták.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban hozott ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát.
A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy idő előtt elmozdították állásából,
mivel az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helyébe a Kúria lépett.
Az ítélettel kapcsolatban a Miniszteri Bizottság 2021 júliusában hozott határozatában azonban kimondta, hogy nem tekinti végrehajtottnak az ítéletet, és további információkat kért a magyar kormánytól. A bizottság azért nem zárta le az ügy vizsgálatát, vagyis nem tekintette megfelelően végrehajtottnak az ítéletet, mert - mint közölték - a magyar kormánynak nem sikerült eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségük biztosításával kapcsolatos aggályokat.