A recessziót mindenképpen el kell kerülni, és az inflációt le kell szorítani, ez a magyar gazdaságpolitika jelenlegi alapvetése Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy jövőre az eurózóna 75-80 százalékban recesszióban lehet, Németország és Olaszország szinte biztosan, ettől részben Magyarország is „lehűl”. Csakhogy a magyar export egyelőre jelentősen növekszik, mert a termékek jelentős része már további exportra megy Németországból.

A miniszter fontos tényezőként jegyezte meg, hogy a gáz és az áram ára stabilizálódott, még akkor is, ha sokkal magasabban, mint korábban. „Ez talán már középtávú érték, ehhez tud már igazodni a piac” – mondta, de hozzátette, az árakat a háború és a szankciós csomagok is mozgatják. A kilencedik, tervezett uniós csomagban előkerült az atomenergia, szerinte ezzel „megint tüdőn lövi magát Európa”, mert ha az atom kiesik, akkor az megint felnyomja a gáz árát.

A tervezett ársapkával szemben Nagy Márton szerint a gáztőzsdén a spekulációs pozíciók uniós kezelése hatékonynak látszik, és ez 50-70 eurót is hozhatott lejjebb az árakból. „Ez sikeres és jó dolog. Az ársapka zsákutca, ellátásbeli problémákat okoz” – jelentette ki.

Itthon jelentősen csökkent a gázfogyasztás, a miniszter szerint akár 20-30 százalékos lehet a visszaesés, az áramfogyasztás viszont nem csökkent. A gáz alapú gazdaság csökkenni látszik, a tárolókat még nem nagyon kellett használni, de ebben segített az időjárás is.

„A gáz oldalról én nem látok problémát, az áramban pedig alacsonyabb az import aránya, az áramtól sem félek.

Magyarország energiaellátása biztosított, az a kérdés, hogy a vállalkozói szektor fel van-e készülve ezekre az árakra” – mondta.

Nagy Márton elmondta azt is, hogy a harmadik negyedéves növekedés 4 százalék körül lesz, az éves pedig 4,5 százalék fölött lehet. Jövőre 1 százalékos növekedést vár, tehát lassulás jön. Ennek fő oka, hogy a vállalatok nem tudják áthárítani a magasabb energiaárakat, kamatokat, bérköltségeket, emiatt vissza kell venni a termelést, és a lakosságnál is lesz fogyasztásbeli visszaesés. „A recessziót el kell kerülni Magyarországon, az egész kormány ezen dolgozik” – mondta.

Mint fogalmazott, a vállalatoknak átmeneti időszakra kell felkészülniük, ezt az egy évet finanszírozniuk kell, hogy utána helyre tudjanak állni. Vannak köztük olyanok, amelyeket meg kell védeni, ezért indította a kormány az energiaintenzív ágazatokban a kkv-k támogatását, illetve a gyármentő programot.

Utóbbiból a vissza nem térítendő 150 milliárdos keret gazdára talált, de mellette nyit a kormány egy hitelprogramot is. 100 milliárdos hitelgaranciával száll be az MFB, míg az Eximbank 100 milliárdos hitelprogramot indít forintban és devizában január elsejétől. Ebben nemcsak azok indulhatnak, akik nyertek a gyármentő programban, de minden esetben fejlesztésre van szükség, amely energiahatékonyságot növel – magyarázta a miniszter.

„Nemcsak védekezni kell, hanem támadni is: elérni, hogy a beruházási ráta 25 százalék felett maradjon. Ehhez biztosítani kell a forrásokat a gazdaság motorjához – ezért nyomjuk a piaci beruházásokat, az energiaigényes szektorainkat pedig védjük.”

A lakossági árstopokról azt mondta, egyelőre maradnak. A jövőjüket az infláció határozza meg, ami Nagy Márton szerint egyelőre nem csökken, év végére meghaladhatja a 25 százalékot, és onnan fordulhat lejjebb. A pénzromlás kordában tartásában segítenek az élelmiszer-árstopok, amelyeknek a köre hamarosan bővülhet. A miniszter szerint a napokban dönthet a kormány újabb hatósági áras termékkörökről,.Nagy Márton kiemelte,

olyan termékekről lehet szó, amelyek drágulása 40 százalék felett van, és itthon is előállíthatók.

„Ne legyen recesszió, csökkenjen az infláció, és egyensúlyban maradjon a folyó fizetési mérleg” – mondta a célokról Nagy Márton, és hozzátette, december elején nyilatkozik a 2023-as költségvetés felülvizsgálatáról a kormány. A kormány nem akar belefolyni a bértárgyalásokba, most mindenkinek egyedi döntést kell ebben hoznia.

A miniszter beszélt a diákhitelekről is, és bejelentette, hogy mivel kamatok emelkedésének terhe egyre nagyobb lenne, ezért azt fogja javasolni, hogy

a szabad felhasználású diákhitel jelenleg 4,9 százalékos kamatát januártól stoppolják le, mert különben jelentősen megdrágulhat.

A Magyar Postát is felügyelő miniszter beszélt a hivatalok bezárása nyomán támadt felzúdulásról. Mint fogalmazott, megérti a panaszokat, de a cég jelentős veszteséget termel, ráadásul fel kell készülnie a liberalizáció és a digitalizáció jelentette kihívásokra is. Azokat a postákat zárták be, ahol az ügyfélszám nagyon alacsony, ráadásul a vidéki bezárások átmenetiek a fűtési szezonban, tavasszal újra fognak nyitni.

A társaság átalakítását pedig új szakemberre bízza,

keddtől Balczó Barna lesz a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A szakember 2016 óta a társaság felügyelőbizottsági elnöke, és eddig az MFB Invest vezérigazgatója volt.

„Tehetséges menedzser, sokat várok tőle, hogy ezeket az átmeneteket végigvigye” – mondta Nagy Márton.