Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
György László, a KIM innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvényen a Városligetben 2022. július 21-én. Ezen a napon este nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 99 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó

A nyelvtudás lesz fontos és nem a vizsga

Októbertől változok az egyetemi, főiskolai felvételi rendszer.

E hónap végéig kell kidolgozni az új felvételi részleteit, bár a rendszer csak két év múlva lép majd életbe - írja a magyarnemzet.hu. A portál szerint nő a felsőoktatási intézmények szabadsága, de egyben a felelőssége is, leendő diákjaik kiválasztásakor.

Komoly változás lesz, hogy már nem kötik nyelvvizsgához a diplomát, ellenben az egyetemeken, főiskolákon olyan nyelvismeretet kell szerezniük a hallgatóknak, amely a szakmai végzettségüknek megfelelő és segíti az elhelyezkedésüket.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt várja az új rendszertől, hogy anyagi okok ne akadályozzák egy fiatal továbbtanulását sem.

A szervezet sajtófőnöke, Budai Marcell azt mondta: az idő rövidsége miatt valószínűleg több egyetem még mindig az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért ad majd pluszpontot, de az önkéntesség, vagy a felvételi beszélgetésen bemutatott, személyes és szociális készségek is érhetnek többletpontokat, ahogy a munkatapasztalat, vagy az egyéb kompetenciák is.

Az Oktatási Hivatal pedig azt közölte, hogy az első években csak a könnyítéseket lehet bevezetni, amelyekről az egyetemek maguk dönthetnek.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×