Az Ifjúságkutató Intézet májusban és júniusban készített reprezentatív kutatást ezer ember személyes megkérdezésével. A címlistát azok a 18-21 éves fiatalok alkották, akik először vehettek részt az országgyűlési választáson 2022. április 3-án.

Az eredmény alapján a 18-21 éves fiatalok inkább jobboldaliként határozzák meg magukat: 36 százalékuk sorolja magát jobboldalra, 24 százalékuk pedig baloldalra. A konzervatív-liberális tengelyen fordítottak az arányok: 26 százalékuk inkább konzervatívnak, míg 31 százalékuk inkább liberálisnak vallja magát.

A tájékoztatás alapján nullától tízig terjedő skálán – ahol a két szélső érték a két végletet jelenti – mindhárom dimenzióban érvényesül a "középre húzás" jelensége: az első szavazók 27 százaléka állítja magáról, hogy "félúton" helyezkedik el a bal- és a jobboldal között, 28 százalék a konzervatív-liberális tengelyen középen áll, 27 százalékuk pedig a mérsékelt-radikális dimenzióban állítja magáról ugyanezt.

Az eredmények értelmezéshez hozzájárul a 2020-as ifjúságkutatás, ahol nyolcezer 15-29 éves magyarországi fiatallal készült interjú alapján, hasonló értékskálák mentén

egy határozottan mérsékelt, a nemzeti szuverenitás orientációját mutató, inkább liberális, a jobb és baloldal tekintetében megosztott ifjúság mutatkozott meg.

A kutatásból jól érzékelhető, hogy bár a fiatalok önmeghatározásában a "jobboldali", a "mérsékelt" és a "liberális" nem egymást kizáró fogalmak, a korosztály politikai értékválasztását tekintve leginkább mérsékeltnek tartja magát.