Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, az esemény főszónoka a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktorral szelfizne a legtöbb magyar fiatal

Az első szavazók 37 százaléka készítene szívesen közös képet a miniszterelnökkel. Ez derül ki abból a legutóbbi felmérésből, amelyet az Ifjúságkutató Intézet és a Társadalomkutató Kft. közösen készített.

A 18-21 évesek huszonhárom százaléka Novák Katalin köztársasági elnökkel fényképezkedne, míg tizenhat százalékuk Karácsony Gergellyel készítene közös fotókat. A felmérésről beszámoló magyarnemzet.hu azt is megírja, hogy a főpolgármester után, 12 százalékkal Márki-Zay Péter áll. Ugyanakkor a fiatalok 10-10 százaléka szerepelne szívesen egy képen Dúró Dórával, Toroczkai Lászlóval és Fekete-Győr Andrással. A Gyurcsány házaspárt pedig 9 százalék választaná "szelfi-társnak".

A netes újság arról is beszámol: a felmérés szerint a szimpátia mellett az ismertség is sokat számított, amikor a fiatalok arra válaszoltak, hogy kivel fotózkodnának szívesen. A legkevésbé Tóth Bertalan MSZP-társelnök ismert, róla mondták a legtöbben, hogy nem ismerik (43 százalék), de az első szavazók mintegy harmada számára Donáth Anna, Kunhalmi Ágnes és Toroczkai László neve sem cseng ismerősen, sőt Fekete-Győr András korábbi Momentum-elnök is ismeretlen a fiatalok bő negyede (27 százaléka) számára.

A szimpátia listán leghátul Márki-Zay Péter végzett, akiről a megkérdezettek háromnegyede (72 százalék) mondta azt, hogy nem szeretne vele egy fényképen szerepelni.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×