Tízből hat szülő szerint házi feladatra szükség van – ez derült ki az IDEA Intézet reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit az Eduline közölte. A június első felében, 1800 fős mintán végzett kutatás a szülők négy – tanulással és gyermekneveléssel kapcsolatos – kérdésről mondhatták el véleményüket, kettő ezek közül a házi feladathoz kapcsolódik.

A magyar szülők többsége ragaszkodik a házi feladatokhoz, 58 százalék úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”. A nők és a férfiak közül a férfiak a konzervatívabbak ezen a téren, 64 százalékuk ragaszkodik a leckeíráshoz.

Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor/hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyermekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy kinek kell döntenie a továbbtanulásról. A válaszadók többsége – egészen pontosan 86 százaléka – szerint a szülőnek és a gyereknek együtt kell választania a különböző tanulási utak, iskolák, képzések közül, figyelembe véve a diák érdeklődési körét és a család lehetőségeit. A szülők mindössze 3 százaléka válaszolt úgy, hogy a döntés joga az övé, mert „a szülő tudja leginkább, mi a gyermek érdeke”, 11 százalékuk szerint pedig a gyereknek kell választania a lehetőségek közül.

A válaszokból az is kiderül, hogy a nők jóval nagyobb arányban adnák át a döntés jogát a gyerekeiknek, mint a férfiak – az anyák 16 százaléka gondolja úgy, hogy annak kell a továbbtanulásról döntenie, akinek a jövőjéről van szó.

A kutatás negyedik kérdése azt a témát járta körbe, hogy mi történik, ha a gyerek „visszabeszél”. A válaszolók 49 százaléka azt mondta, engedi a gyereknek, mert „fontos, hogy megélje az érzéseit, utána viszont leülünk, és megbeszéljük az esetet”. Szintén sokan válaszoltak úgy, hogy van, amikor engedik a „visszabeszélést”, és van, amikor kisebb-nagyobb büntetés jár érte. A gyerekekre csak a szülők 2 százaléka hagyja rá a dolgot, 7 százalékuk nem tudta megmondani, hogyan szokott reagálni ilyen szituációban, 12 százalék viszont azt válaszolta, náluk veszekedés van az ehhez hasonló esetekből, „a szülői szót a gyerek ne kérdőjelezze meg”.