Infostart.hu
eur:
351.88
usd:
307.09
bux:
138516.78
2026. június 22. hétfő Paulina
Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2).
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Már le is zajlott az alaptörvény 11. módosításának vitája

Az alaptörvény tizenegyedik módosításának általános vitájában a nemzetiségi szószóló véleményének ismertetésével és képviselői felszólalásokkal folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertetve elmondta: a hagyományok tisztelete jegyében támogatják az alaptörvény tizenegyedik módosításának elfogadását.

Hozzászólásában megjegyezte: a rendelet a nemzetiségi önkormányzatok képviselői és elnökei mandátumára nem tartalmaz utalást, és mivel a nemzetiségi jogokat összefoglaló jogszabály a választás napjából vezeti le mind a mandátum tartamát, mind az újonnan megválasztott testület megalakulásának dátumát, ezzel a kérdéssel még foglalkoznia kell a Háznak.

Sebők Éva (Momentum) jelezte: a pártjuk országgyűlési választási listáján is szerepelt határon túli jelölt, 2017-es programjukban pedig a külhoni magyarságnak egy 107-es, a diaszpóra magyarságának pedig egy 108-as egyéni választókerületet szerettek volna létrehozni.

Kovács Zoltán (Fidesz) hangsúlyozva azt, hogy fontos visszatérni a hagyományokhoz, felidézte: amikor korábban kormánymegbízottként dolgozott, az idősek közül sokan a pozícióra a főispán kifejezést ismerték.

Kósa Lajos előterjesztőként a más témákban kibontakozó vitáról azt mondta, az alaptörvény módosításának nem tárgya a lengyel közigazgatási rendszer, a XI. kerületi önkormányzat megbízási szerződése Czeglédy Csabával, a műemlékvédelem, vagy a kastélyfelújítási program.

A javaslat arról szól, hogy

megye helyett vármegye elnevezés lesz, illetve, hogy egy napon szerveznék az önkormányzati és EP-választásokat

- rögzítette.

Zárszavában megjegyezte: sok minden hangzott el, ami nem tartozik ide.

Nem méltányos, hogy Tóth Bertalan (MSZP) vádolja a házelnököt és a miniszterelnököt kommunista szervezetekben való részvétellel, miközben ő az utódpárt képviselője. Az külön méltánytalan, hogy az érintettek távollétében hangzott el. Sem Kövér László, sem Orbán Viktor nem volt kommunizmust építő szervezet tagja - jelentette ki.

A két választás egy napon való tartása átmeneti szabályozás lenne, egyszeri alkalomról van szó, és innentől szinkronban lenne voksolás a hivatali idővel is.

Ugyanakkor felvet kérdéseket: megvan a választás késő tavasszal, kora nyáron és utána van egy

"béna kacsa állapot".

Erre ugyanakkor van tapasztalat, amikor 2014-ben változott a képviselői jogállás, volt egy átmeneti időszak a polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők esetében. Ezalatt nem volt tömeges visszaélés az önkormányzatoknál - idézte fel.

Lehet gondolkodni valamilyen átmeneti rendelkezésen a helyzet rendezése érdekében, de semmiképpen nem az alaptörvényben - jelezte.

A vármegye elnevezés inkább ízlésbeli, hagyományőrző dolog, s szerinte ezen nem vesznek össze, ez nem okoz akkora vihart.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatót tart

Miután 13 órától az Országgyűlésben is nyitóbeszéd mond, 15 órakor rendkívüli sajtótájékoztatón is ismerteti a most benyújtandó javaslatokat a kormányfő. Várhatóan Sulyok Tamás és a többi közjogi méltóság eltávolításáról, valamint a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról lesz szó.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
MBH: havi 87 ezret tesznek félre átlagosan a magyar háztartások

MBH: havi 87 ezret tesznek félre átlagosan a magyar háztartások

A magyar felnőtt lakosság 81 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 93 százaléka pedig havi rendszerességgel is félre tud tenni – derül ki az MBH Befektetési Bank 2026-os reprezentatív kutatásából. A megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot tudnak félretenni. A tavalyi felméréshez képest többen gondolják úgy, hogy már kisebb – tízezer forintnál alacsonyabb – összeget is érdemes havi rendszerességgel befektetni. A felhalmozott tőke jelentős része azonban továbbra is alacsony kockázatú, nem kamatozó formában áll: a 8 millió forint alatti megtakarítók 42 százaléka tart megtakarítást lekötés nélküli folyószámlán is, és emellett további 34 százalék készpénzben is őrzi a vagyonának egy részét. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy folyószámlán lekötés nélkül tartja pénzét - közölte a kutatás eredményeit az MBH Befektetési Bank.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×