Az új kormány által megörökölt költségvetésre a romhalmaz talán az egyik legjobb kifejezés László Csaba szerint. A korábbi pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy nagyon-nagyon sok gond van a költségvetéssel.

Az elfogadott költségvetési hiány 3,7 százalék, tavaly decemberben a kormány hivatalos dokumentumban jelezte, hogy 5 százalék lesz a mértéke, de most, az átadás-átvételnél, már 6,7-7 százalék körüli hiányt vázolt a távozó vezetés az újonnan érkezőknek, és ebben nem biztos, hogy benne van minden „akna” és veszteség. Kiderült ugyanis, hogy voltak olyan tételek, amelyekről biztosan lehetett tudni, hogy idén ki kell fizetni, és mégse tették bele az elfogadott költségvetésbe. László Csaba szerint most zajlik az ilyen „aknák” felmérése, lehetnek túllépések, lehet, hogy nem érkeznek be bevételek.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt években sosem sikerült „eltalálni” az államháztartási hiány mértékét. A költségvetési tervezési hibák mellett a másik fő gond az volt, hogy mindig fölülbecsülték a gazdasági növekedést. Szinte majdnem mindig 3-4 százalékos növekedés szerepelt, aztán volt, hogy mínusz lett, fél százalék. Idénre is több mint 4 százalékos növekedést jelzett előre a költségvetés készítésekor a kormány, bevételeket, kiadásokat, mindent ehhez igazítottak, de most neki is úgy tűnik, hogy

ha lesz másfél százalékos növekedés, örülhetünk.

Ez azt is jelenti, hogy kevesebb lesz a bevétel, bizonyos helyeken a kiadás lesz több. Úgy látja, nagyon sok olyan tétel van, ami rontotta a költségvetési helyzetet.

„A szervezeti változások gyorsan megtörténtek, de készíteni kell egy olyan felmérést hetek, hónapok alatt, villámtempóban, amelyből pontosan látni, hogy pontosan mi a helyzet. És ez nemcsak azt jelenti, hogy ezt a József Nádor téren szükséges elvégezni, ahová visszaköltözött a Pénzügyminisztérium, hanem minden egyes intézménynél, minden egyes fejezetnél, minisztériumnál meg kell ezt a munkát csinálni, hogy a valós helyzet láthatóvá váljon. Mert nyilván az adóhivatallal fel lehet mérni, hogy mennyi adó folyhat be. De azt, hogy egyes minisztériumokban milyen olyan kötelezettségek vannak, amelyektől bármilyen kormány van, nem lehet megszabadulni, az egy több hónapos és rengeteg embert érinti munka. Ezt nyilván menedzseli most a Pénzügyminisztérium. Ezzel párhuzamosan az idei év költségvetését meg kell próbálniuk rendbe tenni, plusz elő kell készíteniük a 2027-es költségvetést úgy egy középtávú gazdaságpolitikai, költségvetési keretbe illesztve, aminek a vége az, hogy 2030-ra teljesíteni akarják a maastrichti feltételeket, hogy utána egy-két éven belül beléphessünk az eurózónába” – vázolta a folyamatot. Hozzátette: ezt kell most

3-5 hónap alatt megcsinálni,

mert a költségvetést november-decemberben legkésőbb el kellene fogadni – fogalmazott László Csaba.

Az uniós pénzek költségvetési hatásáról elmondta: ezt ketté kell választani. Az uniós pénzeknek van egy olyan része, amit a magyar kormány már megelőlegezett, a projektek akár le is zajlottak, csak a viták miatt nem kaptuk meg az ellenértékét. Ez a pénz, ha bejön, egyszeri segítség lehet, nem fogja a gazdasági növekedést már megdobni, de segít fékezni az államadósság növekedését, vagy akár még csökkentheti is a mértékét.

„És van az uniós pénzeknek a másik része – de ezt is ketté lehet választani, hogy az hitel vagy egy végleges pénz –, amivel már új projekteket lehet finanszírozni. De

abban is meg kell egyezni – a brüsszeli tárgyalások is erről szóltak –, hogy ebből erőművet építünk, vagy villamosenergia hálózatot fejlesztünk, vagy kórházat építünk, vagy pedagógusbért emelünk.

Ha olyan a kiválasztott feladat, ki kell írni a tendert, ki kell választani a beruházókat – akkor például csak a jövő év közepén kezd el a gazdaságban a növekedésre hatni. De van olyan feladat is, amire rögtön ki lehet fizetni a pénzt például egy béremelés, ami azonnal segíthet a belső kereslet növekedésében. Nagyon-nagyon sok euróról beszélünk, ebben lesznek beruházások, lesznek mindenféle fejlesztések, és lesznek folyó kiadások, amik nagyon gyorsan tudnak adott esetben hatni” – sorolta.

Úgy látja, az uniós pénzek sorságnak rendezése az egyik legfontosabb feladat, mert gyorsan ez tud leginkább segíteni az egész költségvetési helyzeten. László Csaba szerint a magyar gazdaságnak mint egy falat kenyérre, annyira szüksége van ezekre a pénzekre, mert a gazdasági növekedés csökkenésén a következő 1-3 évben az EU-források lehetnek a legnyilvánvalóbb motorok, amik ezen segíthetnek túllépni.

A beszélgetés során szóba került az euróhoz való csatlakozási folyamat is.

A volt pénzügyminiszter szerint általában az szokott lenni a fő szabály, hogy ha alacsony a hiány, akkor csökkenhet az államadósság, az eladósodottság GDP-hez mért aránya.

„De hogyha nagyon alacsony a növekedés, és véletlenül beragadunk egy ilyen csapdába, akkor könnyen megtörténhet, hogy mondjuk 2,9 százalékos lesz az államháztartási hiány a következő 5 évben, és még akkor is nőhet az államadósság. Ez valószínűleg nem az első egy-két évre lesz jellemző, mert ott az uniós pénzek sokat segíthetnek, azok, amelyek csak a cashflow-t javítják, és lehetnek más megtakarítások, de hosszabb távon ez lehet valós kockázat” – mondta.

Rámutatott arra is, hogy a 60 százalékos maastrichti feltétel teljesítését nem szó szerint kell érteni, mert akkor az olaszok, a görögök vagy a belgák sosem tudtak volna belépni az eurózónába. De az, hogy

legyen egy tartósan, hitelsen csökkenő pályán a magyar államadósság,

azt garantálni kell az eurózónába való belépéshez.

Az euró bevezetésének várható időpontja Magyarországon

„Az a menetrend, amit felvázolt az új pénzügyminiszter, hogy 2030-ra kellene teljesíteni a maastrichti feltételeket, azt jelenti, hogy 2031-ben fogják értékelni, hogy ezek a feltételek teljesültek-e, és hogyha erre minden illetékes szerv rábólint, illetve a megfelelő magyar törvények is addigra megszületnek – ez nyilván meg fog történni –, akkor 2032. január 1-től már szerintem minden további nélkül csatlakozhatnánk az eurózónához” – mondta az InfoRádióban László Csaba.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.