Gyenge nemzetnek nem jár szabadság - hangsúlyozta a március 15-i nemzeti ünnepen mondott beszédében a kormányfő. Orbán Viktor a Kossuth téren úgy fogalmazott: legyen béke, szabadság és egyetértés - így mondták 1848-ban a márciusi ifjak -, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre. Mint fogalmazott, 12 éve ezt az erős országot építik. Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: Magyarország legnagyobb humanitárius segélyakciója zajlik. Megismételte: Magyarország nem küld sem fegyvert sem katonát az ukrajnai harctérre ebből a háborúból ki kell maradni. Arról is beszélt: Magyarország segít a menekülteknek, de elutasítja a migrációt. Úgy fogalmazott: a háborús veszély jelentősen növeli, sőt egekbe emeli az április 3-i választás tétjét: békepárti jobboldal, vagy háborúpárti baloldal.

A Kelettel szemben Európát, az önkénnyel szemben a szabadságot, a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarországot kell választani április harmadikán – jelentette ki Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje. Az ellenzék március 15-i, kormányváltónak meghirdetett rendezvényén Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, hogy ellenzéki pártok arra szövetkeztek, hogy tégláról téglára építsék újra a jogállamot, és a hatalom embereit felváltja az emberek hatalma. Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt hangoztatta, hogy a pártok összefogása nem elég, az emberek összefogására van szükség. Dobrev Klára, a DK EP képviselője azt hangsúlyozta, hogy el kell köteleződni Európa mellett. Donáth Anna a Momentum elnöke a sajtó szabadságát, a propaganda eltörlését sürgette, és önálló egészégügyi és oktatási minisztériumot ígért.

Az április 3-i választások eredménye nem csak a magyaroknak fontos, hanem Európának és az ukrán népnek is - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke az ellenzéki összefogás március 15-i rendezvényén. A lengyel politikus azt hangoztatta, hogy az ukrajnai harcok nem csak az ukrán nemzet szuverenitásáért zajlanak, hanem Magyarország és Lengyelország szabadságáért is.

Semmilyen módon nem érintik az energiaszállításokat az újabb európai uniós szankciós intézkedések, Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van - mondta a közösségi oldalán közzétett videóban a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közölte: az elmúlt 4 napban komoly viták voltak Brüsszelben az újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról. Hozzátette: a legnagyobb vita arról volt, hogy az újabb intézkedések mennyiben érintsék az oroszországi energiaszektort, illetve az Európába irányuló energiaszállításokat. Megismételte: a most elfogadott korlátozás sem befolyásolja a földgáz- és a kőolajszállítást, továbbá semmilyen módon nem nehezíti a szén importját sem.

Kijevbe ért Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, hogy találkozzon az ukrán vezetéssel. A látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a távirati iroda kérdésére azt közölte: Orbán Viktor miniszterelnök azért nem utazott Kijevbe, mert Magyarország békéjéhez és biztonságához az kell, hogy se katonát, se fegyvert ne küldjön a háborúba. Mint mondta: tiszteletben tartják, ha más országok másképp döntenek, de a magyar kormánynak Magyarország biztonsági érdekeit kell szem előtt tartani.

Új védelmi közösségekkel is szeretne együttműködni az ukrán elnök, miután úgy véli: Ukrajna a NATO nyitott ajtók politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja. Volodimir Zelenszkij egy ukrán hírportál szerint ezt a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta. Megismételte: Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak.

Oroszország szankciókat vezetett be az amerikai vezetés tagjai és a velük kapcsolatban álló személyek, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen - közölte az orosz külügyminisztérium. A 13 fős listán szerepel még mások mellett Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Hunter Biden, az amerikai elnök fia, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és volt demokrata párti elnökjelölt.