A szakszervezetek szerint több mint húszezer pedagógus sztrájkolt. Az Emmi szerint a pedagógusok ötöde vett részt a figyelmeztető megmozdulásban.
Az előzetes adatok szerint több mint 20 ezer pedagógus vett részt a hétfő reggelre meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban – közölte hétfő délután a sztrájkot szervező két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógus Szakszervezet (PSZ).
Előzetesen kétszer ennyien jelezték részvételüket. A szakszervezetek szerint azért vettek végül részt kevesebben a sztrájkban, mert a "megfélemlítés" miatt sokan elálltak a sztrájktól, valamint sokan covidosok lettek.
A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa azt mondta: a résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy nagy baj van az oktatásban, mert ha így folytatódik, akkor nem lesz tanár, aki tanítsa a gyerekeket, "a gyerekeinknek nem lesz jövőjük, ennek a társadalomnak nem lesz holnapja".
Nagy Erzsébet, a PDSZ elnöke arról beszélt a szakszervezetek sajtótájékoztatóján, hogy a kormányzat által kilátásba helyezett retorziók sokakat elijesztettek a sztrájktól. "Voltak olyan intézmények, ahova egész delegációk vonultak ki a tankerülettől, hogy el se kezdjék vagy fejezzék be a sztrájkot. Vagy pedig kimentek megfigyelők, és folyamatosan arra próbálták őket rávenni, hogy a sztrájkot hagyják abba és menjenek be a termekbe tanítani. Elképesztő nyomást gyakorolt a kormány a szülőkre és a pedagógusokra, hogy ez a sztrájk ne valósuljon meg" – mondta. Sokan fenyegetőnek értékelték a retorziókról szóló közléseket, valamint a tankerületnek – mint munkáltatói jogkör gyakorlójának – a kivonulását.
Minden iskolában minden gyereket elláttak, felügyeltek a sztrájk alatt, és a tanárok tízkor azonnal beálltak tanítani – közölték. A hétfői figyelmeztető sztrájk után az általános munkabeszüntetést március 16-ra tervezik, ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal a követeléseikről.
A kormányzat nem adott be fellebbezést a sztrájk végeztéig, 10 óráig a pénteki bírósági döntés ellen – közölte Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy egy megvalósult sztrájk után a még elégséges szolgáltatás ügyével nincs értelme foglalkoznia a másodfoknak. Kijelentette: nem is a sztrájk megtartásának jogszerűsége volt a bírósági eljárás témája, hanem a még elégséges szolgáltatás.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rövid közleményt adott ki kora délután: országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett rész a hétfői sztrájkban. A tárca a közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek annak ellenére megszervezték a sztrájkot, hogy annak jogi feltételei nem álltak fenn.
A minisztérium álláspontja továbbra is az, hogy törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk, mert a bíróság csak pénteken hozott elsőfokú, nem jogerős határozatot, a jogszabály szerint pedig sztrájk csak akkor tartható, ha a bíróság jogerős döntést hozott róla.
Nem sokkal a szakszervezetek sajtótájékoztatója után elkezdődött a Magyar Szakszervezeti Szövetség autós szolidaritási felvonulása, amelyre 200 autó regisztrált – azért nem több, mert nem volt rá lehetőség, mondták a szervezők. Nehezményezték továbbá, hogy nem kaptak rendőri biztosítást, és így a hosszú menetet szétszabdalják a piros lámpák. Bíznak benne ugyanakkor, hogy így is elérik a figyelemfelhívó hatást.
A kocsisor nagyjából az Andrássy út – Károly körút – Kossuth Lajos utca – Erzsébet híd – Attila út – Alagút utca – Fő út – Bem rakpart – Margit híd – Szent István körút – Váci út – Lehel utca – Dózsa György út – Hősök tere útvonalon halad.
KezdőlapBelföldBefutottak az első számok a pedagógussztrájk részvételi arányáról
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.
A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.
Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.
4 °C
