Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
324.39
bux:
144066.12
2026. október 15. csütörtök Teréz
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből, hogy részt vegyen a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi órájában a brit parlament alsóházában, Londonban 2021. május 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson Ukrajnába utazik

A Downing Street szóvivőjének ismertetése szerint a brit miniszterelnök kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültségről.

Johnson hivatalának illetékese hangsúlyozta: Nagy-Britannia az ukrán szuverenitás elkötelezett támogatója, és a brit fegyveres erők 2015 óta 22 ezer ukrán katonának tartottak önvédelmi kiképzést.

A brit kormány mindemellett aktívan részt vesz az ukrajnai jogállamiság védelmében és a korrupció elleni fellépésben, erősítve Ukrajna képességét arra, hogy ellenálljon a rosszakaratú, antidemokratikus befolyásoknak - fogalmaz a Downing Street keddi közleménye.

London ezekre a célokra 88 millió font (38 milliárd forint) új finanszírozást hagyott jóvá. A támogatás céljai között szerepel annak elősegítése is, hogy Ukrajna csökkenthesse függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

A Downing Street megerősítette:

Boris Johnson a héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalni kíván telefonon.

A brit kormányfő a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: minden ukránnak joga van arra, hogy maga döntse el, miként kormányozzák országát. Nagy-Britannia barátként és demokratikus partnerként továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása mellett azokkal szemben, akik e szuverenitás megsemmisítésére törekszenek - fogalmazott Boris Johnson.

Hozzátette: London arra ösztönzi Oroszországot, hogy "lépjen vissza egyet", párbeszéd útján keressen diplomáciai megoldást és kerülje a további vérontást.

A Downing Street már a hétvégén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában.

A tájékoztatás szerint a felajánlott csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London például mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését, és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit miniszterelnök elrendelte, hogy

a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a következő napokban,

annak biztosítására, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.

Liz Truss külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: "rendkívül valószínűtlen" brit harcoló alakulatok Ukrajnába küldése.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel.

Stoltenberg is külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába. Kifejtette: a száz százalékos biztonsági garancia - amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna - a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem.

Címlapról ajánljuk
Irán új módszerre váltott és egyelőre elérte a célját

Irán új módszerre váltott és egyelőre elérte a célját

Hiába közölte Washington, hogy a félidős választásokig nem terveznek csapást mérni Iránra, Teherán taktikát váltott és egyre több hajót támad meg a Hormuzi-szorosban. Legutóbb egy újabb konténerhajót süllyesztettek el. Az olajszállítás ismét drámaian visszaesett. Nevük elhallgatását kérő hivatalnokok nyilatkoztak a fordulatról.

Volodimir Zelenszkij: elárulva érzem magam

„Elárulva érzem magam” – mondta Donald Trumpról az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azután bírálta Washingtont, hogy az ukrán hadsereg számára korlátozták a műholdas internethez való hozzáférést. Az amerikai elnök szerint az orosz finomítók elleni ukrán támadások megdrágították a dízelt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Akár kétmilliárd euróval nagyobb uniós keretet szeretne elérni a kormány a következő hétéves költségvetésben, amellyel részben pótolná a jogállamisági viták miatt végleg elveszített mintegy 2,1 milliárd eurót, közölte Magyar Péter miniszterelnök. Az ír elnökség legújabb javaslata már nagyjából egymilliárd euróval több forrást szánna Magyarországnak. A csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson a migrációs szabályok szigorítása és a napi egymillió eurós uniós bírság eltörlése is napirendre kerül. A csúcs elején Magyar Péter közölte: jelenlegi formájában nem elfogadható a következő hétéves uniós költségvetési keretre tett javaslat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×