Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
311.46
bux:
148307.14
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből, hogy részt vegyen a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi órájában a brit parlament alsóházában, Londonban 2021. május 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson Ukrajnába utazik

A Downing Street szóvivőjének ismertetése szerint a brit miniszterelnök kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültségről.

Johnson hivatalának illetékese hangsúlyozta: Nagy-Britannia az ukrán szuverenitás elkötelezett támogatója, és a brit fegyveres erők 2015 óta 22 ezer ukrán katonának tartottak önvédelmi kiképzést.

A brit kormány mindemellett aktívan részt vesz az ukrajnai jogállamiság védelmében és a korrupció elleni fellépésben, erősítve Ukrajna képességét arra, hogy ellenálljon a rosszakaratú, antidemokratikus befolyásoknak - fogalmaz a Downing Street keddi közleménye.

London ezekre a célokra 88 millió font (38 milliárd forint) új finanszírozást hagyott jóvá. A támogatás céljai között szerepel annak elősegítése is, hogy Ukrajna csökkenthesse függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

A Downing Street megerősítette:

Boris Johnson a héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalni kíván telefonon.

A brit kormányfő a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: minden ukránnak joga van arra, hogy maga döntse el, miként kormányozzák országát. Nagy-Britannia barátként és demokratikus partnerként továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása mellett azokkal szemben, akik e szuverenitás megsemmisítésére törekszenek - fogalmazott Boris Johnson.

Hozzátette: London arra ösztönzi Oroszországot, hogy "lépjen vissza egyet", párbeszéd útján keressen diplomáciai megoldást és kerülje a további vérontást.

A Downing Street már a hétvégén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában.

A tájékoztatás szerint a felajánlott csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London például mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését, és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit miniszterelnök elrendelte, hogy

a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a következő napokban,

annak biztosítására, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.

Liz Truss külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: "rendkívül valószínűtlen" brit harcoló alakulatok Ukrajnába küldése.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel.

Stoltenberg is külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába. Kifejtette: a száz százalékos biztonsági garancia - amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna - a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem.

Címlapról ajánljuk

Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező orvoskamarai tagság, béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak

Két hét múlva várhatóan eltörlik a koncessziók jelenlegi rendszerét. Három elv mentén alakítják át a hulladékgazdálkodást, miután a kormány 90 milliárd forintnyi büntetést kell, hogy fizessen az EU-nak a Mohu mulasztásai után – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón.
Nagy fordulat a boltokban: látványosan olcsóbb lett a magyarok kedvenc gyümölcse

Nagy fordulat a boltokban: látványosan olcsóbb lett a magyarok kedvenc gyümölcse

Az alma ára Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, különösen 2024–2025-ben, amikor a kedvezőtlen időjárás és a gyengébb termés csúcsra hajtotta az árakat – tavaly nyár végén egy kiló alma 860 forintba került. 2026-ban azonban fordulat állt be: a kínálati helyzet javulásának és a bőségesebb európai, főként lengyel termésnek köszönhetően júliusra az átlagár 615 forintra mérséklődött. Az árcsökkenéshez a decemberben az almára is kiterjesztett árrésstop is hozzájárult, bár a folyamatot elsősorban piaci tényezők indították el. A szezonális ingadozás 2026-ban is jelen van, de a drágulás mértéke jóval visszafogottabb az előző évinél.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×