Infostart.hu
eur:
392.41
usd:
339.25
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből, hogy részt vegyen a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi órájában a brit parlament alsóházában, Londonban 2021. május 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson Ukrajnába utazik

A Downing Street szóvivőjének ismertetése szerint a brit miniszterelnök kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültségről.

Johnson hivatalának illetékese hangsúlyozta: Nagy-Britannia az ukrán szuverenitás elkötelezett támogatója, és a brit fegyveres erők 2015 óta 22 ezer ukrán katonának tartottak önvédelmi kiképzést.

A brit kormány mindemellett aktívan részt vesz az ukrajnai jogállamiság védelmében és a korrupció elleni fellépésben, erősítve Ukrajna képességét arra, hogy ellenálljon a rosszakaratú, antidemokratikus befolyásoknak - fogalmaz a Downing Street keddi közleménye.

London ezekre a célokra 88 millió font (38 milliárd forint) új finanszírozást hagyott jóvá. A támogatás céljai között szerepel annak elősegítése is, hogy Ukrajna csökkenthesse függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

A Downing Street megerősítette:

Boris Johnson a héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalni kíván telefonon.

A brit kormányfő a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: minden ukránnak joga van arra, hogy maga döntse el, miként kormányozzák országát. Nagy-Britannia barátként és demokratikus partnerként továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása mellett azokkal szemben, akik e szuverenitás megsemmisítésére törekszenek - fogalmazott Boris Johnson.

Hozzátette: London arra ösztönzi Oroszországot, hogy "lépjen vissza egyet", párbeszéd útján keressen diplomáciai megoldást és kerülje a további vérontást.

A Downing Street már a hétvégén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában.

A tájékoztatás szerint a felajánlott csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London például mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését, és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

A brit miniszterelnök elrendelte, hogy

a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a következő napokban,

annak biztosítására, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.

Liz Truss külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: "rendkívül valószínűtlen" brit harcoló alakulatok Ukrajnába küldése.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel.

Stoltenberg is külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába. Kifejtette: a száz százalékos biztonsági garancia - amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna - a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem.

Címlapról ajánljuk
Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Budapest legkeletibb, 15-ös választókörzetében volt a legszorosabb a verseny 2022-ben – és ez volt az egyetlen egyéni körzet, ahol a Fidesz akkor nyerni tudott a fővárosban. A kormánypártok ugyanazt a jelöltet, Dunai Mónikát indítják, miközben a Tisza jelöltje, Porcher Richárd eredményét a DK-s Gy. Németh Erzsébet és 2022-höz hasonlóan újrainduló kutyapárti Szin Richárd is befolyásolhatja – így izgalmasnak ígérkezik a verseny.

Varga Mihály az új alapkamatdöntésről: az iráni háború miatt óvatosság és bizonytalanság ébredt

A döntést indokló tájékoztatón a jegybankelnök elmondta, a tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat. Említése szerint a környezet bizonytalanságát az iráni háború és a pénzügyi stabilitás megingása okozza, de az iráni válsághoz hasonló hatás volt látható már 2022-ben is. Az energiaszükséglet miatt devizalikviditási igény biztosításáról is döntött a Monetáris Tanács. Itt a frissített inflációs és GDP-előrejelzés.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×