Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Érdeklődők a Szent István téren a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitója előtti napon, 2021. szeptember 4-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kezdődik az eucharisztikus kongresszus – Itt a nyitó nap programja

A vasárnapi szentmisén több mint ezer gyerek lesz elsőáldozó.

Vasárnap délután kezdődik és jövő vasárnapig tart az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten.

A megnyitó ünnepség a Hősök terén délután három órakor kulturális műsorral kezdődik, amelyen fellép mások mellett Baritz Gergő énekes, Lackfi János költő, Rákász Gergely orgonaművész, a kongresszusra megalakult 800 tagú kórus és a Weiner Leó Katolikus Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakgimnázium zenekara.

A műsor része a Magyarország, Mária országa című előadás, amelyet Káel Csaba rendezett.

A négy órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lesz.

A szentmisén több mint ezer gyerek lesz elsőáldozó.

A programon regisztráció nélkül is részt lehet venni.

Az előadásokat, szentmiséket, szentségimádásokat, körmenetet és számos más lelki és kulturális programot felvonultató egyhetes világesemény célja az eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítése.

A rendezvénysorozat főbb helyszínei a Hősök tere, a Hungexpó, a Szent István-bazilika előtti tér, a Széll Kálmán tér és az Örs vezér tere.

A kongresszus záró szentmiséjét, az úgynevezett statio orbist szeptember 12-én Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.

A borítófotón: Érdeklődők a Szent István téren a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitója előtti napon.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×