Idén a plenáris viták időtartama 590 óra, a bizottsági üléseké pedig 350 óra volt. 400 napirend előtti és 300 napirend utáni felszólalás, valamint 600 azonnali kérdés hangzott el, a kormány pedig 4300 írásbeli kérdést válaszolt meg. Csak az őszi ülésszak plenáris és bizottsági ülésein együttesen ezer szavazás történt.

A pandémia kezelése, a rendkívüli jogrend, a borsodi időközi választás, az alaptörvény és a választási szabályok módosítása, az uniós vétó, a Színművészeti Egyetem körül kialakult helyzet, illetve Kaleta Gábor, Demeter Szilárd, Szájer József, Deutsch Tamás, Nagy János, Korózs Lajos és Legény Zsolt ügye számtalan, nem egy esetben éles, sőt személyeskedő vitára adott alkalmat a törvényhozás kormánypárti és ellenzéki oldala között. Emellett azonban rengeteg olyan jogszabályt fogadott el a parlament, amely az élet szinte minden területén alapvető változásokat jelent.

Februárban az Országgyűlés törvényben tiltotta meg a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások kifizetését. Jakab Péter lett a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. Bencsik János és Bana Tibor, később pedig Sneider Tamás, Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea távozott a képviselőcsoportból.

A Fejér megyei 4-es számú választókerületben tartott időközi országgyűlési képviselő-választást Kálló Gergely, az ellenzéki pártok közös jelöltje nyerte meg, így ő lett a jobbikos Pintér Tamás utóda, aki összeférhetetlenség miatt távozott a parlamentből, mert 2019-ben polgármesterré választották a dunaújvárosiak. A törvényhozás határozatban biztosította támogatásáról a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését a nemzeti régiók védelméről. Az Országgyűlés engedélyezte, hogy a háromezernél több lakosú települések főállású polgármesterei orvosként dolgozhassanak.

Márciusban Magyarországon is megkezdődött a koronavírus-járvány. A kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdetett, az Országgyűlés pedig meghosszabbította. A pandémiával kapcsolatos döntéseket innentől kezdve a kabinet hozta meg, de a parlament is tovább dolgozott. A képviselők alkotmánybíróvá választották Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, aki a március 1-jén elhunyt Balsai István helyét foglalta el a 15 tagú testületben. A parlament úgy döntött, hogy a központi költségvetésből finanszírozott önkormányzati színházak vezetőit ezentúl a kultúráért felelős miniszter nevezheti ki.

Áprilisban az Országgyűlés felfüggesztette a hivatali vesztegetés elfogadásával és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntettével meggyanúsított Boldog István fideszes képviselő mentelmi jogát.

Május 2-án, a szabadon választott Országgyűlés első ülésének 30. évfordulóján ünnepi ülést tartottak, amelyen elfogadtak egy politikai nyilatkozatot és beszédet mondott Áder János köztársasági elnök.

Az ellenzéki frakciók nem vettek részt a tanácskozáson, mert szerintük a kormányoldal lehetetlenné tette a közös ünneplést. A törvényhozás Fidesz-KDNP-s többsége májusban megszavazott egy politikai nyilatkozatot, amely az Európa Tanács isztambuli egyezményéhez való csatlakozás elutasításáról és a gyermekek, illetve nők védelmének fontosságáról szólt. Az Országgyűlés átadta a Mol és a Richter Gedeon 10-10 százalékos részvénypakettjének tulajdonjogát a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásával foglalkozó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, és elfogadta a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal felújítását meggyorsító törvényt. Más jogszabály-módosítások értelmében a jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete; és novemberi hatállyal munkaviszonnyá alakították 19 ezer kulturális dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felhatalmazást kapott arra, hogy a kibertámadások elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek informatikai hálózatát. Szintén májusban az Országgyűlés megváltoztathatatlanná tette a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban, és felülírta a Fővárosi Közgyűlés rendeletét a Városliget változtatási tilalmáról.

Júniusban a parlament elfogadott egy törvénycsomagot a honvédség utánpótlásának biztosításáról, és megszavazott egy klímavédelmi jogszabályt, amelynek alapján 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya, 2050-re pedig Magyarország eléri a teljes klímasemlegességet. A képviselők a levegő minőségének javítása érdekében 2021-től megtiltották az avar és a kerti hulladék égetését. A szociális hozzájárulási adót július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkentették, a kisvállalati adó kulcsát pedig 12 százalékról 11 százalékra mérsékelték. Az Országgyűlés törvényt hozott az 500 millió forint éves árbevétel felett fizetendő, sávosan növekvő kiskereskedelmi adóról.

Az Országgyűlés június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján emlékülést tartott, amelyen ellenzéki képviselők nem szólalhattak fel, ezért a DK-frakció nem is vett részt rajta. Áder János államfő azonban igen, és beszédet is mondott, ahogyan Kövér László is.

Június 4-én Csongrád megye neve az Országgyűlés 2017-es döntése értelmében Csongrád-Csanád megyére változott. Ugyanebben a hónapban az Emberi Erőforrások Minisztériuma rémhírterjesztés miatt büntetőfeljelentést tett az MSZP Facebook-oldalára felkerült videó miatt, amiben egy magát mentőtisztnek mondó nő nyilatkozott Korózs Lajosnak, a Népjóléti bizottság elnökének. A Fidesz-KDNP november 8-án bejelentette, hogy Korózs távozásáig bojkottálják a bizottság üléseit. A parlament megnövelte a Fővárosi Önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulási adót, és a járvány elleni védekezési alapba irányította át az önkormányzatok által beszedett gépjárműadót. A képviselők egyszerűbbé és gyorsabbá tette az örökbefogadást, és megszavazták a különleges gazdasági övezetről szóló törvényt. A parlament június 16-án pedig kétharmados jogszabályban kérte fel a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére.

Júliusban az Országgyűlés arról határozott, hogy szeptembertől valamennyi tanulónak ingyen biztosítja a tankönyveket, a digitális munkarend pedig a veszélyhelyzet után is része lehet az iskolai oktatásnak. Egyhangú szavazással államilag elismert nyelvvizsga lett a jelnyelvi vizsga. A képviselők 2021-től kötelezővé tették az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását az online pénztárgéppel rendelkező üzletekben, egy másik döntés pedig inflációkövetővé tette az útdíjat. Egyhangúlag fogadták el a sporttörvény módosítását is, amelynek köszönhetően az olimpiai érmesek kiskorú gyermeket nevelő özvegyei teljes összegű életjáradékot kaphatnak. Az előterjesztést kormánypárti frakciótagok nyújtották be a 47 éves korában elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó halála után.

A parlament alelnökévé választotta a jobbikos Brenner Kolomant, elfogadott egy törvényt a 13. havi nyugdíj négylépcsős visszaépítéséről, és iskolaőröket küldött az oktatási intézményekbe. Az Országgyűlés szeptemberi hatállyal egy újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába adta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és elfogadta Magyarország jövő évi költségvetését.

Szintén júliusban az Országgyűlés a visszaélések miatt a hárommillió forint feletti számlák esetében 40 százalékra emelte a kisadózó vállalkozások tételes adóját, valamint létrehozta az egészségbiztosítási és a járvány elleni védekezési alapot, továbbá felhatalmazta a kormányt az egyszer használatos műanyag termékek betiltására. A parlament megtiltotta az ital-nagykereskedelem kizárólagos terjesztési szerződéseit, és a szegregált gyöngyöspatai diákok kártérítési ügyéből okulva törvényt módosított annak érdekében, hogy a bíróság ezentúl a hasonló ügyekben sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg.

Az Országgyűlés júliusi döntésének értelmében a legfeljebb 150 négyzetméteres lakások ötszázalékos áfával épülhetnek meg a városok úgynevezett rozsdaövezeteiben. A törvényhozás határozatba foglalta azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a kormány támogathatja a koronavírus gazdasági hatásait mérséklő uniós hitelfelvételt, és lehetővé tette, hogy az önkormányzatok augusztus 1-jétől korlátozhassák az airbnb-ket.

Októberben az Országgyűlés megszavazta az orvosok béremeléséről, kirendeléséről és mellékállásáról, valamint a hálapénz büntethetővé tételéről szóló törvényt. A borsodi időközi választást Koncz Zsófia, a Fidesz jelöltje nyerte meg az ellenzéki Bíró Lászlóval szemben, aki a kampányban többször bocsánatot kért, amiért korábban antiszemita kommenteket tett közzé a közösségi médiában. A választást azért kellett kiírni, mert a térség képviselője, a fideszes Koncz Ferenc, Koncz Zsófia édesapja július 10-én balesetben elhunyt. Az Országgyűlés a Kúria elnökének választotta Varga Zsolt András alkotmánybírót, új vagyonkezelő alapítványokat hozott létre, átalakította a Batthyány Lajos Alapítványt és vagyont ruházott át a Mathias Corvinus Collegium Alapítványra. A képviselők a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztések esetében kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

Szintén októberben az Országgyűlés 50 ezer forintról 150 ezer forintra növelte a hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható bírság legmagasabb összegét, úgy döntött, hogy külföldről történő belépéskor automatikusan karanténba kell vonulni, és meghosszabbította a hiteltörlesztési moratóriumot. Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő frakciónak nem minősülő képviselői csoportot alakított. A parlament az állattenyésztők napjává nyilvánította szeptember 29-ét és bővítette a falugondnoki hálózatot.

Novemberben az Országgyűlés ismét bevezette a rendkívüli jogrendet, a kormány pedig benyújtotta az alaptörvény kilencedik módosítására vonatkozó javaslatait. A választási törvények módosításához is novemberben látott hozzá a kormánytöbbség. Szintén novemberben a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a Nemzeti Vízművek Zrt. létrehozásáról, a kisvállalati adó árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára pedig 3 milliárd forintra emelkedett. A pálinkafőzés 2021. január 1-jei hatállyal adómentessé vált, a cigaretta jövedéki adója megemelkedett, a gépjárműadó beszedését pedig teljes egészében az adóhatósághoz telepítették, amely törvényi felhatalmazást kapott a vállalkozások áfabevallásának elkészítésére. Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2019-es zárszámadását, törvényt hozott a családi gazdaságokról, klímavédelmi jogszabályokat módosított, könnyített a lakossági közműcsatlakozás szabályain, és döntött arról, hogy 2023-tól bevezetik az italcsomagolások visszaváltási rendszerét.

November végén az Országgyűlés rekordnagyságú, 4,4 millió forintos bírságot szabott ki Jakab Péter jobbikos frakcióvezetőre, amiért egy zsák krumplit akart átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek, arra utalva, hogy a Fidesz-KDNP ilyen ajándékokkal nyerte meg a parlamenti kétharmad sorsát eldöntő borsodi időközi választást.

Decemberben az Országgyűlés 2021 júliusi hatállyal megemelte a csecsemőgondozási díjat, büntethetővé tette a termékek úgynevezett kettős minőségét, az ombudsman alá rendelte az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, 2021. januárjáról ismét 5 százalékra csökkentette az új építésű lakások általános forgalmi adóját, egyszerűsített a közbeszerzési szabályokon, Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította 2022-t és 2023-at, valamint új szolgálati jogviszonyt hozott létre az adóhatósági dolgozók számára. A parlament megszavazta az alaptörvény kilencedik módosítását. A kormánytöbbség alkotmányba foglalta, hogy az apa férfi, az anya nő, Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, a családi kapcsolat alapjának a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt tartja, definiálja a közpénz fogalmát, a különleges jogrendeket pedig a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre szűkíti.

A választási szabályok is módosultak. Az úgynevezett kamupártok miatt 2022-ben már 71 körzetben kell önálló jelöltet indítani ahhoz, hogy egy párt országos listát állíthasson. Az év végi határozatdömping részeként amnesztiát hirdettek az 50 méternél nem mélyebb illegális kutakra, az áldozatokhoz irányították a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások többségét, szigorították a drónreptetés szabályait, az építőanyag-ipart sújtó nyersanyag-hiány megszüntetése érdekében elővásárlási jogot adtak az államnak a bányákra, nemzeti emlékhellyé nyilvánították a rákosmezei Királydombot, kiterjesztették az elektronikusan intézhető ügyek körét, megkönnyítették a keresztnév megváltoztatását és az elkobzott termékek karitatív felhasználását, végül pedig határozatot fogadtak el arról, hogy az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Paktuma sérti a szubszidiaritás elvét.