Az elnöklő Jakab István a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapok fejleményei ráirányították a figyelmet az egészségügyi ágazatban dolgozók munkájára, életkörülményeire. Köszöntetett mondott az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak, akik – mit mondta – erőn felül küzdöttek a járvány ellen, sokszor saját egészségüket is veszélyeztetve.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a Semmelweis-nap alkalmából szintén köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelemben tanúsított helytállásukért. A Lánchíd felújításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a beruházás árának többszörösét, több tíz milliárd forintot vonnak el a fővárostól.

Reagálva Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, a Párbeszéd és Karácsony Gergely főpolgármester hiteltelen, amikor a közszolgálatban dolgozókat méltatja, hiszen azokat a graffitiket, amelyeket „Budapest sarcolásával összefüggő politikai tézisekről” Budapest útjaira festettek, az önkormányzati szektorban dolgozóknak túlórában kellett eltüntetnie. Kijelentette: Karácsony Gergely állandóan letagadja az önkormányzati szektor kormányzati támogatásával kapcsolatos tényeket, holott jövőre 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, mint idén.

Digitális oktatás eltérő nézőpontból

Arató Gergely (DK) arról beszélt: a járvány miatt különleges tanévet zárt az oktatási rendszer, a tanárok, a szülők és a diákok egyaránt nagy erőfeszítést tettek, hogy a folytatódhasson az oktatás, ezért köszönet jár nekik. Szerinte az elmúlt hónapoknak tanulsága, hogy a diákok egyötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz és internetelérés a digitális oktatáshoz. Úgy értékelt: civilek, ellenzéki pártok és önkormányzatok próbáltak laptopokkal számítógépekkel segíteni, miközben a kormány volt az a „gyenge szereplő”, amely nem támogatta a digitális oktatást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: ha a DK hozta volna a döntéseket a járvány ideje alatt az oktatásban, akkor ma a diákok, a pedagógusok és az érettségizők is sokkal nehezebb helyzetben lennének, a diákoknak elveszett volna egy féléve, a tanárok fizetése kétséges lett volna, és nem tartották volna meg az érettségiket sem. A digitális oktatást értékelve hangsúlyozta: elismerés illeti a tanárokat, de a szülők is egy „virtuális Eötvös-díjat” érdemelnének, hiszen Magyarországnak Európában az egyik legjobban sikerült ezt az akadályt vennie.

Több pénzt az egészségügyre

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a Semmelweis-nap kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ma is az egyik legsúlyosabb probléma a kórházi fertőzések kérdése, ugyanis többen halnak meg ilyen fertőzésben, mint közúti balesetben.

Szóvá tette, hogy a kormány az éjszaka megjelent Magyar Közlöny szerint 194 milliárd forintot osztott szét: csak 404 millió forint jutott az egészségügyre, a sportra azonban 10 milliárd forint. Figyelembe veszi-e a kormány a szakma véleményét, amikor a költségvetést elfogadja? – firtatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint ha a képviselő több pénzt akar az egészségügyre, akkor szavazza meg a költségvetést, mert azzal 156 milliárd forinttal nőnek az egészségügy forrásai. Szerinte ha az MSZP-n múlt volna, akkor a koronavírusos betegek vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettek volna.

A bizottsági jelentések vitája

Vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények változnak.

Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat célja az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, vagyongazdálkodási szereplőket érintő változtatások átvezetése. Az előterjesztésnek része a Városliget fejlesztéséről szóló rendelkezések módosítása is a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló eljárási hatáskörének megteremtése érdekében.

Varga-Damm Andrea (független) közölte: 26 törvény módosításáról van szó, köztük a barnamezős területek hasznosításáról, ami üdvözlendő, de aggódik, hogy ezek a beruházások nem a polgárok érdekét szolgálják majd, hanem bizonyos körök gazdagodását.

Felszámolják a földeken fennálló osztatlan közös tulajdont

Ágh Péter (Fidesz) közölte: a cél a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeképpen kialakult osztatlan közös földtulajdonok felszámolása, ennek a folyamatnak a felgyorsítása, a minél nagyobb önálló földingatlanok kialakítása, jól hasznosítható birtoktestek létrehozása.

Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: 30 éve igényelt eljárásról van szó, de a javaslatban foglalt állami kedvezményezettség bírálható.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára úgy reagált: végre eljött az a pillanat, amikor megoldódik a közös földtulajdonok sorsa, ezért a javaslat történelmi jelentőségű.

Áldozati kártérítés és sérelemdíj

Ágh Péter (Fidesz)a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat célja, hogy helyrebillentse a fogvatartottakra és az áldozatokra vonatkozó kompenzációs rendszer közötti egyensúlyt, és támogassa az áldozatok kárigényeinek érvényesítését.

Varga-Damm Andrea (független) üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor jelezte: a kormány most korábbi, a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos perekről szóló szabályozását korrigálja. Gyüre Csaba (Jobbik) hangsúlyozta: a Jobbik örül annak, hogy végre a kormány is foglalkozik az áldozatok kárenyhítésével, de ezt sokkal korábban kellett volna megtennie.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: javaslat azoknak az áldozatoknak is lehetőséget nyújt, akik korábban nem nyújtották be kárigényüket.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány

A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat vitájában Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte, a törvényjavaslattal létrehozzák a közérdekű vagyonkezelői alapítványt, amellyel az intézmény működése hatékonyabbá és rugalmasabbá válik. Az egyetem így lényegesen több piaci forrást vonhat be a finanszírozásba, amely ösztönzően hat az oktatás színvonalára – mondta. Az egyetem eddig közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak tovább. Közölte, a változás a jelenlegi hallgatók jogviszonyát nem érinti.

Arató Gergely (DK), a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének előadója a javaslat visszavonását, annak megfelelő egyeztetések utáni újbóli benyújtását szorgalmazta. Szerinte az előterjesztéssel az európai felsőoktatási chartával és az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt fogadnak el. Teljességgel elfogadhatatlannak nevezte azt a kormánypárti módosító indítványt, miszerint az alapítvány elnevezéséből kerüljön ki az egyetemért szó, ez ugyanis azt sugallja, a vagyont nem az egyetem érdekében kívánják felhasználni.

Varga-Damm Andrea (független) az egyetem vezetőinek a képviselőkhöz intézett levelét ismertette, amelyben az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot. Gurmai Zita (MSZP) is az egyetem rektorhelyettesét idézte, aki szerint semmibe vették a véleményüket. A politikus ezután művészek tiltakozó levelét olvasta fel, amelyben a törvényjavaslat visszavonását követelték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől. Brenner Koloman (Jobbik) azt javasolta, hogy a kuratóriumba az egyetemi polgárok által megválasztott egyetemi vezetők kerüljenek be hivataluknál fogva. Keresztes László Lóránt (LMP) szerint „kőkemény politikai döntésről”, „kézi vezérlésről” van szó, és azt kérdezte, kitől, milyen formában érkezett ez a "politikai diktátum".

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár zárszavában azt válaszolta: a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye váltotta ki a legnagyobb vitát, miközben a modellváltás gondolata évek óta jelen van. A szakmai átalakítás az autonómiát önmagában nem változtatja meg, de mégis változik a működési autonómia, mert már nem az államháztartási, a vagyon- és a költségvetési törvény lesz a meghatározó, hanem sokkal szabadabb lesz a működés – tette hozzá.

Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltása

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára elmondta: értékként kívánnak tekinteni a hulladékra, hogy az visszaforgatható legyen a gazdaságba. Magyarországon még 27 százalékot meghaladó a lerakott hulladék aránya, cél azonban, hogy 2035-ig ez tíz százalék alá csökkenjen. Úgy folytatta: reform előtt áll a hulladékgazdálkodás, ami a hulladék csökkentését is magában foglalja. Jelenleg korlátoznák a műanyag poharak használatát és a műanyagzacskókét.

Schmuck Erzsébet (LMP) kilúgozottnak és zsákutcának minősítette a javaslatot, sérelmezve, hogy szabad utat enged az úgynevezett lebomló zacskóknak. Azt kérte: térjenek vissza az eredeti szándékhoz, ezen zacskók ugyanis természetes körülmények között nem bomlanak le. Nunkovics Tibor (Jobbik) elmondta: pártja támogatni fogja a javaslatot, annak ellenére, hogy a korábban beterjesztett változatát előremutatóbbnak ítélik. Kifogásolta, hogy a kivezetendő termékeket fából készültekkel fogják helyettesíteni.

Boros Anita államtitkár az elhangzottakra úgy reagált: az uniós irányelvnek megfelelően alakította a kormány az előterjesztést, bár annál szigorúbb előírásokat fogalmaztak meg.

Az atomenergiáról szóló törvény és az uniós vámjog

Kaderják Péter államtitkár arról beszélt, hogy a törvénymódosítás elsődleges célja - az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció nyomán -, hogy Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen, és pontosítsa az átmeneti tárolás törvényben meghatározott fogalmát. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az eddig átmeneti tárolóban tárolt kiégett fűtőelemet, radioaktív hulladékot végleges helyen kell a jövőben elhelyezni. Emellett a szakhatósági kijelölések is módosulnak, és változik az atomtörvény, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény is – jelezte.

Keresztes László Lóránt (LMP) utalva arra, hogy a nagy aktivitású nukleáris hulladékot végleges tárolóban kell majd elhelyezni, szóvá tette, hogy ennek helyét egyetlen régióban kutatják, amely Pécs közelében van.

Kaderják Péter úgy reagált: a kormány elkötelezett, hogy a nukleáris energia termelése a lehető legnagyobb biztonsággal történjen. Ehhez szükség van arra is, hogy tudják, hol van hely a megfelelő tároló kialakítására – tette hozzá.