eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Áder János köztársasági elnök előadást tart a Klímaváltozás, fenntartható fejlődési fordulat, versenyképesség címmel a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) Korunk kihívásai című konferenciasorozatának rendezvényén az V. kerületi Pest megyei megyeházán 2019. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Áder János: lezártunk egy korszakot - ünnepi beszéd a parlamentben

Az Országgyűlés ünnepi ülésnapon emlékezik arra, hogy harminc évvel ezelőtt tartotta alakuló ülését a rendszerváltás utáni első, szabad választások eredményeként létrejött parlament.

Az ülés Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédével kezdődött, szórványos ellenzéki részvétellel.

"Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat" - idézte Varga Bélát, aki csak 1990-ben, 87 évesen térhetett haza külföldi emigrációjából 1947 után. "Hozzá hasonlóan sokan emigráltak, az itthon maradók közül sokan belső szabadságba menekültek, nélkülük 1989-hez nem juthattunk volna el" - fogalmazott.

Harminc éve május 2-án Magyarország lezárt egy korszakot, az alakuló ülésen Szűrös Mátyáson és Szabad Györgyön kívül mindössze hárman szólaltak fel, három "tanú". Ma

összesen heten vannak, akik 30 éve is itt voltak,

többen még meg sem születtek 1990-ben, mások az óvodában ismerkedtek a társas érintkezés szabályaival. Előtte "valóban diktatúra volt" - hangsúlyozta Áder János.

A rendszerváltozás eseményei között kiemelte például a négyigenes népszavazást, de azt is, hogy Grósz Károly rossz döntésnek nevezte a Munkásőrség feloszlatását.

Harminc éve létrejöttek a népszuverenitás intézményei, egyszerre voltak jelen a reformkor és 1956 eszményei. Köszönetet mondott Göncz Árpádnak, Antall Józsefnek, Szabad Györgynek, akik az 1990-ben szabadon választott Országgyűlés idején az első közjogi méltóságok voltak.

Szerinte az ország számára mindig is, ma is tét, hogy Magyarország magyar, szuverén ország legyen.

Felidézte az ellenzéki kerekasztal világát, amikor elszánt emberek közül lassan ismét szabadon választhatott az ország, Magyarország számára újra biztosítva a demokratikus jogok világát.

A háromoldalú politikai egyeztetések során 1990-re megalkották az új működési rendszert, de "azt kevesen tudják, hogy Állami Számvevőszék már 1870-től működött" Magyarországon, de új jogintézményként építették fel nyugati mintákra például a köztársasági elnöki jogkört.

"Már 1990-ben 6 alkotmánymódosítás volt"

- idézte fel.

Hosszasan sorolta, milyen új szabályokat kellett meghozni, illetve felidézte, milyen viszonyok vártak rendezésre, például állam és egyház között.

Úgy látja, fel kell emelni a politikát a körülmények színvonalára - kölcsönzött egy gondolatot Kossuth Lajostól.

Áder János szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország,

a 30 évvel ezelőtti berendezkedés tehát kiállta az idők próbáját.

"A szabadság azonban törékeny, minden nemzedéknek küzdenie kell érte és védelmeznie kell" - idézett Ronald Reagan amerikai elnöktől.

A koronavírus-járvány közepette az aggódás és a remény tölti ki a magyarok mindennapjait, most nemzeti összefogásra van szükség szerinte, hogy "hamarosan újra élvezhessük a megszokott szabadságot".

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×