Az ellenzék bírálata mellett, kormánypártiak támogatásával zárta le az egészségügyi törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés kedden. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt

egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.

Az ellenzék részéről kifogásolták, hogy sokan maradnak ki a béremelésből, hogy kapacitásgondot okozhat, hogy az orvosok ezentúl alapesetben csak az egyik rendszerben (államiban vagy magánban) dolgozhatnak, hogy a szétválasztás miatt elszállhatnak az árak a magánegészségügyben, hogy a kórházaknak miből lesz pénze a béremelésekre, hogy egy orvos két évre is máshová rendelhető.

Új szolgálati jogviszony

A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

Az állami és a magánegészségügy szétválasztása

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.

Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.

A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

Kik kapnak béremelést?

A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.

• Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap,
• egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat,
• míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.

2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.

A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.

Börtönbüntetést is kaphat, aki hálapénzt ad

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.

A kezelés után az egészégügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).

Két évre máshova rendelhető egy orvos

Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést. Ez egy évvel meghosszabítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.

A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.

Kritikák a parlamentben

Zombor Gábor (Fidesz) a vitában arról beszélt, hogy a törvényjavaslat kiemelten kezeli az állami egészségügyi ellátórendszert, mert bebizonyosodott, hogy biztonságos ellátást rendkívüli körülményekben az tud biztosítani. Az orvosbérek fejlesztése joggal nevezhető történelminek, korszakosnak - jelentette ki.

Jobbik: elszállnak az árak
Lukács László György (Jobbik) a béremelés miatt frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, ám azt hangsúlyozta, hogy a módosítás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Véleményét azzal magyarázta, hogy a javaslat nem minden egészségügyi dolgozó, csak az orvosok helyzetét rendezi, ráadásul a területtől idegen, a rendőrök és katonák jogállásához hasonló helyzetet teremt, rajta "fityeg a tányérsapka".

Kérdésként vetette fel, honnan fogják kigazdálkodni a kórházak a béremelés anyagi fedezetét. A mellékállások eltiltása miatt szerinte sokan azon gondolkodnak, hogy a magán- vagy az állami egészségügyben dolgozzanak. Lukács László György szerint korántsem biztos, hogy a tiltással az állami egészségügy erősödik, ugyanakkor a magánintézményekben szerinte el fognak szállni a költségek, így az árak is a bérverseny miatt.

MSZP: továbbra is lehet pénzt adni
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka leszögezte: pártja minden olyan törvényjavaslatot megszavaz, amely fizetésemelésről szól, mindegy, hogy az melyik ágazatot érinti. Ugyanakkor helytelenítette, hogy ilyen "rapid" módon fogadja el a javaslatot az Országgyűlés, érthetetlennek nevezve, hogy miért ilyen rövid időt adtak az előterjesztés véleményezésére.

A hálapénzzel kapcsolatban kifogásolta, hogy csak korlátozottan valósul meg a paraszolvencia kivezetése, mert a javaslat lehetőséget ad kéthavonta bruttó 8000 ezer forintos ajándékozásra, amely akár készpénz is lehet. Kifogásolta azt is, hogy a Büntető törvénykönyv módosítása csak a hálapénz nyújtását bünteti, annak elfogadását nem, kizárólag a jogtalan előny adását, vagy annak ígéretét szankcionálja.

DK: a kormány csak "elbábozza" a MOK javaslatát
Varga Zoltán (DK) közölte: szükség van az egészségügy strukturális átalakítására, a kormány azonban "rossz hamiskártyásként" viselkedik, át akarja rázni az egész magyar társadalmat, az egészségügyi dolgozókat pedig "áthajította a palánkon". Szerinte ugyanis a Magyar Orvosi Kamara (MOK) valójában nem azt a javaslatcsomagot nyújtotta be, amelyet a kormány terjesztett elő.

A kormány az orvosi kamara bértábláját használja arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat. Még két nap sem kellett, hogy az érintett szervezetek felháborodott nyilatkozataiból kiderüljön, csak "elbábozzák" a MOK javaslatát. A MOK további szakdolgozói béremelést kér - mutatott rá. A képviselő azt követelte, hogy azonnal duplázzák meg a béreket, és az járjon minden egészségügyi dolgozónak.

Szerinte a másodállások korlátozása ellátási problémákhoz vezet majd, de bírálta azt is, hogy az egészségügyi dolgozók két évre is átvezényelhetők más intézményekben, városba.

LMP: sokan maradnak ki a béremelésből
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: a jelentős béremelést az LMP támogatja, ahogy a hálapénz megszüntetését is, a lépést azonban ki kell terjeszteni az egészségügyi szakdolgozókra is, ahogy a szociális ágazat dolgozóit is meg kell becsülni. Azt firtatta, miért nem terjesztették be a béremeléshez kapcsolódó költségvetési módosítást.

Felelőtlenségnek nevezte az elmúlt évek "késlekedését" az egészségügyi béremelést érintően.

Frakciótársa, Hohn Krisztina szerint a szektorban dolgozók aggódva fogadják, hogy az orvosok akár két évre is kirendelhetők az otthonuktól távolra. Szembe kell nézni ugyanakkor azzal, hogy nemcsak az orvosok száma csökken, hanem az őket segítőké is, akik ennek ellenére kimaradtak a törvényjavaslatból - tette hozzá, és az egészségügyi és a szociális bértábla egységesítését szorgalmazta.

Párbeszéd: vannak előremutató elemek a javaslatban, de sok az aggályos rész
Burány Sándor (Párbeszéd) közölte, a benyújtott törvényjavaslat nem felelt meg a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megállapodásának. Kifejtette: amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a béremelést, akkor úgy gondolta, végre van lehetőség együttműködésre, összefogásra, kompromisszumra, de aztán a törvényjavaslat benyújtásakor kiderült, az sem a kormányfő korábbi szavainak, sem a MOK-nak nem felel meg.

Mitől látták be mégis, hogy a beterjesztett javaslat elfogadhatatlan? - kérdezte, megjegyezve, hogy egy törvényalkotási bizottsági módosító indítvánnyal hétfő este átírták az előterjesztést.

Arról is beszélt, hogy nemcsak az orvosokat kell elismerni, hanem a mentősöket, szakápolókat és általában az egészségügyben dolgozókat is. Aggályos elemnek nevezte, hogy az orvosokat akár két évre is átvezényelhetik egy másik szolgálati helyre.

Varga-Damm Andrea (független) több problémát is felvetett a vezényelhetőséggel és a másodállás tilalmára vonatkozó passzusokkal kapcsolatban. A szakdolgozóknak még így sem lesz tisztes bérük - hívta fel a figyelmet, tákolmánynak minősítve a javaslatot.

Bencsik János (független) azt mondta, régi nagy adósságát törleszti a kormány az orvosbérrendezéssel, de az, hogy most, egy válságban lépi meg, azt bizonyítja, hogy korábban is lett volna rá forrás, csak a politikai akarat hiányzott. A háziorvosok, az ápolók, a mentősök bérével miért nem foglalkoznak? - kérdezte.