Több pénz a kismamáknak

A parlament 171 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvénynek a csecsemőgondozási díj (csed) emelésével összefüggő módosítását.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter előterjesztése szerint

a csed összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 százalékáról 100 százalékára emelkedik,

ezáltal az ellátásra jogosultak a szülési szabadság időtartama alatt a korábbi nettó keresetüknél magasabb összegű ellátást kapnak kézhez. Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjén jelentette be az intézkedést.

A törvény 2021. július 1-jén lép hatályba és a már fennálló jogosultságokra is alkalmazni kell.

Ismét öt százalék lesz a lakásáfa

Az Országgyűlés 171 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosítását.

A Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott jogszabály az újépítésű lakásokra vonatkozó áfa 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) lakást vásárlóknak a 4 százalékos visszterhes vagyonszerzési illeték eltörlését tartalmazza. (Részletek ebben a cikkben.)

Az áfacsökkentés értelmében

• a 2021. január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd.
• Egy új ingatlan áfája akkor 5 százalék, ha többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, míg egylakásos családi ház esetében a 300 négyzetmétert nem haladja meg a hasznos összes alapterületet.

A csökkentett áfakulcsot 2022 végéig lehet majd alkalmazni, de azokra a lakásokra, amelyekre eddig az időpontig megkapják az építési engedélyt, egészen 2026 végéig alkalmazható lesz az 5 százalékos áfamérték.

Új bírságolási lehetőség közúti ellenőrzéskor

Az Országgyűlés 144 igen, 26 nem és egy tartózkodó szavazattal fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést.

A jövőben a közúti ellenőrzések során hatékonyabban léphetnek fel és bírság megfizetésére kötelezhetik a nem együttműködő, az ellenőrzést akadályozó járművezetőket. Emellett változhat a matrica/úthasználati jogosultság nélküli közlekedés miatti pótdíjfizetési felszólítások kézbesítése, a taxisoknál pedig könnyebb lesz lefolytatni a a tevékenységi engedély visszavonására és a tevékenység végzésétől történő eltiltásra irányuló eljárásokat. (Részletek itt.)

Módosul a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény is, mivel

2021-től a gépjárműadóból származó bevétel az önkormányzatok helyett 100 százalékban a központi költségvetés bevételét képezi majd.

Így a települési önkormányzat jegyzője helyett az adóhatóság igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásból a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához szükséges adatokat.

A módosítások emellett érintik a légi közlekedésről törvényt, lehetővé téve azt, hogy a légi közlekedési bírság kiszabásának részletes szabályait kormányrendeletben határozzák meg.

A vízi közlekedési törvény uniós szabályok átültetése miatt módosul, a vasúti közlekedési törvény módosításával pedig bevezetik a rendszerintegritási vizsgálat intézményét. Változnak a vasútvillamosokra vonatkozó egyes előírások is.

Kettős minőség, koncertjegyek, online vásárlás

Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását, amelynek értelmében 2022. május 28-ától tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül és fogyasztóvédelmi hatósági eljárással szankcionálható lesz a kettős minőség, vagyis az a gyakorlat, hogy egy gyártó azonos külsővel, de eltérő összetételben gyártott termékeket hoz forgalomba a különböző európai uniós tagállamokban. (A döntésről és a szabályokról bővebben itt írtunk.)

A változtatás emellett az online vásárlók megtévesztésének újabb lehetőségeit zárja ki:

• az internetes kereséseknél 2022 májusától fel kell tüntetni, hogy az első helyen fizetett találat áll-e, illetve, hogy a találatok sorrendje milyen paraméterek mentén állt elő.
• A jövőben azonnal eljárhat a hatóság, ha egy vállalkozás fiktív értékelésekkel próbálja megtéveszteni a fogyasztókat.
• Szintén feketelistás eset lesz a rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vette meg, hogy megkerülje a jegyvásárlásra vonatkozó szabályokat.

A kisebb italtermelők érdekeinek védelme

Az Országgyűlés 119 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta a kereskedelemről szóló törvény módosítását.

Kósa Lajos (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) indítványának célja, hogy az italpiacon segítse a kisebb gyártókat a piacra lépésben, illetve hogy megakadályozza, hogy a nagy gyártók adminisztratív jogi eszközökkel kiszorítsák a versenytársakat.

A törvény szerint sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz értékesítésekor

nem tehető olyan jognyilatkozat, miszerint az érintett termékek esetében a vendéglátó üzlet összes beszerzésének több mint 80 százaléka ugyanazon gyártótól származik.

Sör csapon történő értékesítésekor akkor tehető ilyen nyilatkozat, ha az üzlet biztosítja legalább egy kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését is.

Előírták azt is, hogy az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör - kivéve csapon értékesített sör-, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeit árulni.

Támogatások a csoportos létszámleépítés ellen és a foglalkoztatáshoz

Az Országgyűlés 118 igen szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadta el a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló jogszabályt az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

Bodó Sándor államtitkár az előterjesztést ismertető expozéjában azt mondta: átalakítják és három szintűvé teszik a támogatások rendszerét.

• Az első szinten a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása vagy a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást,
• a második szinten a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg
• a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg.

A jogszabály szerint a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

Az új jogszabály rendelkezik a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságról is, amely ellenőrzi, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok minimumkövetelményeit betartják-e a foglalkoztatók. A hatóság jogszabálysértés esetén megtilthatja a további foglalkoztatást, illetve munkaügyi bírságot szabhat ki.

A törvény jövő márciusban lép hatályba, a részletszabályokat kormányrendeletben rögzítik majd.

Egyszerűsödnek a közbeszerzési szabályok

A közbeszerzési eljárások gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja a közbeszerzési törvény keddi módosítása, amelyet 114 igen szavazattal, 11 nem szavazat és 45 tartózkodás mellett fogadott el a törvényhozás. Az új szabályozás az Európai Bíróság közbeszerzésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is alapul veszi.

A képviselők könnyítettek az ajánlattétel folyamatán, csökkentve az adminisztratív terheket, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára.

Például a több mint két hónapig tartó építési beruházásoknál a kötelezően, biztosíték nélkül nyújtandó előleg mértéke 75 millió forintról 250 millió forintra emelkedik, vagyis az 5 százaléknyi előleget akár egy 5 milliárd forintos szerződéses értégig igénybe vehetik a cégek az eddigi 1,7 milliárd forint helyett.

Szorosabb időbeli korlátok vonatkoznak a jövőben a közbeszerzési eljárások bírálati szakaszára. A kizáró okok hiányát és az alkalmassági feltételek teljesülését az ajánlatkérőnek nem kell minden szereplő esetében ellenőriznie, elegendő ezt csupán a nyertesnél megtenni.

• A közbeszerzési eljárásban nem lesz szükség nyilatkozat benyújtására a szerződéses biztosítékok jövőbeli rendelkezésre bocsátásáról.
• Többszereplős keretmegállapodások alapján történő beszerzéskor is rövidül a bírálat időtartama. Emellett a jövőben az ajánlatkérő megítélésére lesz bízva, hogy szükségesnek tartja-e a nemzeti eljárásrend alkalmazásakor az alkalmassági követelmény előírását.
• Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a szerződés teljesítésére vonatkozó adatlapokat csak az elektronikus közbeszerzési rendszerben (EKR) kell a jövőben feltölteni.
• Az európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházásoknál nem lesz alkalmazható a nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás. Emellett az uniós forrásfelhasználásnál az eddigieknél hosszabb idő áll rendelkezésre eljárást kezdeményezni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A változtatás számos pontja már a kihirdetést követő napon, míg több része január 1-jén lép hatályba.

Kiegészülnek a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok

Az ország három kiemelt térségi fejlesztési tanácsába delegálhat további tagokat a kormány, tekintettel arra, hogy az állam a működésükhöz a központi költségvetésből nyújt támogatást - tartalmazza a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogszabály módosítása, amelyet 113 igen szavazattal, 59 ellenében fogadott el a Ház.

A Balaton Fejlesztési Tanácsba a Miniszterelnökség társelnököt is kijelöl.

A tanács 180 települést fog össze, köztük a 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosát jelentő Veszprémet. A Közép-Duna menti régió a paksi bővítés szempontjából jelentős, de a Miniszterelnökség a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsba is delegálhat egy tagot.

A tanácsokban tagsággal az érintett megyei közgyűlési elnökök és a megyei közgyűlések további egy tagja rendelkezik, valamint az operatív programokért felelős miniszterek egy-egy képviselője.

Az országban tíz területi fejlesztési tanács működik, azokból három kiemelt.

Megszűnik az Egyenlő Bánásmód Hatóság

Az Országgyűlés 117 igen, 54 nem szavazattal elfogadta az egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosítását.

A parlamenti igazságügyi bizottsága által benyújtott - az ellenzék által ellenzett - törvény alapján

az alapvető jogok biztosa átveszi az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait január elsejétől, a hatóság ezzel megszűnik, jogutódja az ombudsman.

A jogszabály indoklás szerint az alapvető jogok biztosa és a hivatal integrálásával az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre. A feladatkörök átvételével minden korábbinál szélesebb vizsgálati és intézkedési jogkör áll majd a biztos rendelkezésére ahhoz, hogy felléphessen az alapvető jogok, közöttük is kiemelten az egyenlő bánásmódhoz fűződő jog érvényesülése érdekében.

Az alapvető jogok biztosa a jövőben kötelező jellegű határozatot hozhat és a jogsértővel szemben szankciót szabhat ki.

Az ombudsman feladatainak ellátását elkülönült szervezeti egység segíti, amelynek vezetője az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató.

További döntések

Az Országgyűlés döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről. A szervezet 40,7 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre, míg a hatóság médiatanácsa 641 millió forinttal. A médiatanács kezelésében lévő előirányzatok költségvetése 1,7 milliárd forint lesz jövőre, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapé (MTVA) pedig 117,7 milliárd forint. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2019-es költségvetését 92,6 milliárd forinttal hagyták jóvá.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói számára új szolgálati jogviszony jön létre: az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony. A törvény megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb állományától, új jogszabályt alkotva rájuk. A változtatás érinti a hivatásos, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat egyaránt. Ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek teljes szervezeti, funkcionális és személyi jogállási integrációja lezárul.

• Újdonság például, hogy a jelenlegi pénzügyőri állományon belül a jövőben kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lát el olyan feladatokat, amelyek indokolják a pénzügyőri státuszt. Így egy jól behatárolt munkakörre terjed ki a fegyver- és kényszerítő eszköz használatának lehetősége. Ez számura többletkötelezettséggel jár, amit a jogszabály plusz juttatással kompenzál.
• A szervezet egyes területeinek ellátásához szükséges speciális és a versenyszférában is piacképes szaktudás honorálása érdekében lehetőség lesz teljesítményalapú bérezésre az eddig teljesen kötött bérezési rendszer lazábbá tételével.
• Jelentősen csökken a besorolási kategóriák és a fizetési fokozatok száma. Csökken a munkakörök száma.