INFORÁDIÓ 
2020. május 25. hétfő
Orbán

parlament

budapest-belgrád vasútvonal

parkolóőr

jogosítvány

Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. május 19-én.

Elektronikus jogosítvány, kulturális dolgozók jogállása - sűrű nap a parlamentben

Infostart / MTI

A parlament elfogadta a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt. Ezentúl hivatalos személy a fegyveres őr és a parkolóőr is, és határoztak arról is, hogy elektronikussá válik a jogosítvány.

Elfogadták a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2018-as beszámolóját

A képviselők elfogadták a Kúria 2018-as beszámolóját 161 igen, 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Darák Péter, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor azt emelte ki: az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében, mert ekkor lépett hatályba az új polgári és a büntető törvénykönyv, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új eljárási kódex.

Az Országgyűlés 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében jóváhagyta az OBH 2018-as beszámolóját is. Senyei György Barna, a hivatal elnöke az általános vitában azt mondta: csaknem 1 millió 250 ezer ügy érkezett 2018-ban a bíróságokhoz, a befejezett ügyek száma ezt 3,6 százalékkal haladta meg. Minden ítélkezési szinten több ügyet zártak le a bíróságok, mint ahányat megkezdtek, az ügyhátralék 24,5 százalékkal csökkent.

Ugyancsak elfogadta a Ház az ügyészség 2018-as beszámolóját 132 igen és 62 nem szavazattal. Polt Péter legfőbb ügyész korábban azt mondta, 2018-ban Magyarország ügyészsége a törvényi feltételek és előírások maximális betartásával megfelelt az állam és a társadalom elvárásainak, magas szakmai színvonalon és megfelelő időszerűséggel dolgozott.

A kulturális dolgozók nem lesznek közalkalmazottak

Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház. A változtatás értelmében az érintettek ugyanakkor összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe.

A változtatás csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit.

Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.

Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak.

Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében.

A muzeális intézményekről és a nyilvános könyvtárakról szóló törvény módosításával létrejön a regionális hatókörű könyvtárak rendszere, amelynek feladata lesz a többi között a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása.

Megszavazták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt

Egyszerűsödhetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak.

A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.

A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat.

A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

Könnyebben vonhatók ki a forgalomból a nem biztonságos termékek

Hatékonyabban vonható ki a forgalomból a jövőben a nem biztonságos termék, a szabályozás pedig egységessé válik az EU-ban. Az online piacfelügyelet is egyszerűbb lesz és a logisztikai cégek felelőssége is nő. Az erről szóló jogszabályt 185 igen és 9 tartózkodó voks mellett fogadta el a Ház.

Ha a jövőben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, felszólítja az érintett vállalkozást a megfelelő intézkedés megtételére. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor a hatóság lép: kivonhatja a forgalomból a terméket, elrendelheti annak visszahívását vagy bírságot szabhat ki.

A piacfelügyeletnek a jövőben lehetősége lesz honlap blokkolására, ha az veszélyes terméket árusít. Cél, hogy a veszélyes, például a bolti forgalomból már kivont termékeket a webáruházakban se érhessék el a vásárlók.

A törvény EU-s szinten rögzíti a logisztikai szolgáltatók felelősségét, velük szemben eljárni azonban kizárólag akkor lesz lehetőség, ha az értékesítési folyamat más szereplőivel, például a gyártóval vagy az importőrrel szemben nem tud eljárni a piacfelügyeleti hatóság.

Előírás, hogy a termékhez közérthető és egyértelmű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni magyar nyelven.

Hivatalos személy ezentúl a fegyveres őr és a parkolóőr is

Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását.

A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták. A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.

A jogszabály a bíróság elé állítást alapvetően a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban - két hónapon belül - teszi lehetővé.

A jegyzőkönyv hitelesítésének szabályait úgy módosították, hogy teret engedjenek a digitális technológiák révén egyéb hitelesítési megoldásoknak (e-szemle). Ennek részletes szabályait rendeletben határozza meg a kormány.

A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg.

Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést.

A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is.

A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul.

A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni.

A schengeni információs rendszer

A parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal elfogadta a schengeni információs rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú, a belügyminiszter által kezdeményezett módosítását. A törvény benyújtását a gyakorlatban problémát jelentő szabályok egyszerűsítésével és átláthatóbbá tételével indokolták.

A rendszer lehetővé teszi a többszörös személyazonosságok felderítését, a jóhiszemű személyek helyes azonosítását, a személyazonossággal visszaélők elleni küzdelmet, illetve a harmadik országbeli polgárok személyazonossága ellenőrzésének megkönnyítését. A bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós rendszerekhez történő hozzáférését is megkönnyítették abban az esetben, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges.

Új típusú figyelmeztetés a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés, amelynek célja, hogy hatékonyabbá váljon a jogellenesen az unió területén tartózkodó, harmadik országbeliek visszaküldése. Újdonság a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyerek utazásának megakadályozására vonatkozó figyelmezető jelzés is.

Elektronikussá válik a jogosítvány

Az Országgyűlés 156 igen, 38 nem szavazattal jóváhagyta az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosítását. A belügyminiszter által benyújtott törvény értelmében 2023. január 1-jétől a sofőröknek nem lesz kötelező maguknál tartani a jogosítványukat és a forgalmi engedélyüket, mert azok meglétét elektronikusan is ellenőrizni lehet majd. Jövő év február 1-jétől pedig az első vezetői és forgalmi engedélyt elektronikusan adják ki.

Július 1-jétől az állandó személyazonosító igazolványt elektronikus úton is lehet pótolni, míg szeptember 1-jétől a lakcímbejelentésre lesz lehetőség elektronikusan meghatározott esetekben.

Meghatározták a kiberbiztonsági központ és kutatóintézet feladatait. Amennyiben a szervezet a kibertér biztonságát fenyegető eseményt érzékel, akkor elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat vagy szolgáltatás ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. A végrehajtásban részt vesz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is. Az ideiglenesen hozzáférhetetlenné tétel időtartama maximum kilencven nap lehet, amit további kilencven nappal meg lehet hosszabbítani.

Egyértelművé tették, hogy a közterület-felügyelő a parkolás ellenőrzésekor nem gyakorolhatja közhatalmi tevékenységét, így például nem alkalmazhat kerékbilincset.

A jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete; a jogsértés megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) lehetőséget kapott arra, hogy azonosíthassa az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.

Pontosították a megismerhető adatok körét a paksi beruházással kapcsolatban a minősített adatokról szóló törvény módosításával.

Törvény a részarány-földkiadási eljárások lezárása érdekében

Elfogadta a parlament 134 igen szavazattal, 57 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvényt.

A kormány által kezdeményezett jogszabály-módosítás célja, hogy megszüntesse a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket. Mindezt úgy, hogy az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanításával a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A kártalanítás mértéke - kérelemre - aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint.

A törvényjavaslat elfogadásával az előterjesztő agrártárca arra számít, hogy rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így - írták az általános indoklásban - "nyugvópontra jutna egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana".

Az elfogadott előterjesztés ezen felül további 14 törvényt módosít. Ezek egyike például arról rendelkezik, hogy 3-ról 10 hektárra emelik a nyilvános pályáztatást vagy árverést mellőző állami földértékesítés felső területhatárát.

Megszavazta a Ház a frakciók által nyújtható támogatásról szóló javaslatot

Megszavazta a parlament azt a Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot, amely az országgyűlési képviselőcsoportok által pártjuknak nyújtható támogatásról szól.

Kocsis Máté és Böröcz László (Fidesz), valamint Harrach Péter és Vejkey Imre (KDNP) előterjesztését 162 igen szavazattal, négy nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az előterjesztés a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az Országgyűlésről szóló törvényt módosítja, kimondva: a képviselőcsoportok az országos listán mandátumot szerzett pártjuknak idén támogatást adhatnak a működési feltételeiket biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére. A támogatás okirattal nyújtható, a frakcióvezető dönt róla, és a párt hitelintézetnél vezetett fizetési számlájára kell utalni.

A kormánypárti előterjesztők azzal indokolták a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány miatt a pártok költségvetési támogatásából az eredeti előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.

Egyházi fenntartók tulajdonába kerülnek szociális intézményeknek otthont adó ingatlanok

Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára, 154 igen szavazattal, 32 nem ellenében, nyolc tartózkodás mellett.

A törvény szerint állami fenntartású szociális vagy gyermekvédelmi intézmény átadása egyházaknak az emberi erőforrások miniszterének jóváhagyásával valósulhat meg, aki a döntés előtt kikéri az egyházi kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter véleményét.

Eddig az egyházak által átvett szociális intézmények esetében ingyenes használati megállapodással adták át a feladatellátást szolgáló vagyont. Ez a jövőben úgy változik meg, hogy a vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartó tulajdonába adhatók kormányhatározattal.

Az állami fenntartásból egyházi fenntartóknak - ideértve a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is - átadott szociális intézményi telephelyekkel 41 önálló ingatlant és a feladatellátást biztosító eszközállományt adtak ingyenesen használatba. A mostani jogszabály szerint ezeknek a tulajdonjoga a törvény erejénél fogva, ingyenesen az egyházi fenntartókra száll.

Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban

Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia, felülírta a Városligetben elrendelt építési tilalmat, és arról is döntött, hogy az állami ünnepségek szervezői ingyenesen használhatnak fővárosi közterületeket augusztus 20. környékén.

A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját.

A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.

Az Országgyűlés emellett felülírta a főváros által a Városligetben elrendelt építési tilalmat. A kormány indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek.

A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére azt is elfogadták, hogy az állami ünnepségek szervezői a jövőben ingyenesen használhatnak több állami, illetve önkormányzati tulajdonú fővárosi közterületet minden év augusztus 15-25. között.

Hat egyetem ingatlanai kerültek alapítványi vagyonkezelésbe

A parlament hat, korábban alapítványi fenntartásba adott egyetem esetében lehetővé tette, hogy a felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőivé váljanak.

A képviselők 133 igen szavazattal, 58 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el a felsőoktatási törvény ezt lehetővé tevő módosítását.

A Ház döntései alapján a Soproni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ingatlanai kerülnek alapítványi kezekbe.

Az Országgyűlés emellett átadta a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjének tulajdonjogát a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásával foglalkozó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, amely a részben most is otthonául szolgáló fővárosi Somló úti ingatlanegyüttes tulajdonjogát is megkapta.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018