Az alaptörvény kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában hangsúlyozta: a kormánynak az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslata a hazánk, a családok és a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni.

Nemiség, család

Úgy vélte, manapság egyes, az alaptörvényben is védeni kívánt értékek veszélybe kerültek, "a két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet" növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító fogalmak relativizálása, felhígítása, folyamatos fenyegetettsége kétségeket támaszt, hogy megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte - magyarázta.

Az alkotmányozónak ezért a kormány álláspontja szerint az eddigieknél is világosabban kell rögzítenie az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. "Ilyen az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége", a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga, valamint ilyen garancia az állam törekvése, hogy biztosítsa Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülést.

Közpénz, vagyonkezelő alapítványok

A tervezetben Varga Judit közlése szerint hitet tesznek a közjogi és a magánjogi viszonyok elválasztása mellett: a javaslat

a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok függetlenségét erősíti azáltal, hogy legalapvetőbb szabályait sarkalatos törvényhez köti.

Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri ezen alapítványok kiemelkedő társadalmi, értékteremtő szerepét, különösen a felsőoktatás és a tehetséggondozás terén. A szabályozás célja e szervezeteknek, egyetemeknek és más intézményeknek a védelme - fűzte hozzá.

Az alaptörvény a korábbi alkotmányhoz képest önálló közpénzekről szóló résszel rendelkezik, de az alkotmányozó a közpénz fogalmát eddig nem határozta meg - mutatott rá. Hozzátette: a javaslat ezt pótolná az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása érdekében.

Kevesebb esetben lehet különleges jogrend

A mostani módosítással a korábbi hat helyett három esetkörre: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere. Ez a fegyveres védelmi és biztonsági tevékenységekben érintett szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó és az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira épülő, hatékony rendszer kialakítását szolgálja - vélekedett.

Fidesz: gyermekközpontú a módosítás

Dunai Mónika (Fidesz) értékelése szerint napról napra azt lehet tapasztalni, hogy szándékos előre eltervezett támadás indult a világban számos evidencia ellen, a támadásokat szűk, de globális szervezettségű csoportok indítják. Szerinte támadás indult a keresztény kultúra és értékek, illetve az ezeket magukénak valló nemzetek ellen.

Hozzátette: mivel a nemzet családokra épül, most ezek kerültek célkeresztbe. Azt az alapvetést támadják, hogy a család alapja a férfi és a nő. Szerinte az a feladat, hogy ezeket az alapokat védelmezzék.

Úgy vélte, hogy

aki támadja ezt a módosítást, az nem ismeri el maradéktalanul a gyermekek jogait az egészséges testi és lelki fejlődéshez.

A közpénzügyekre vonatkozó módosítását úgy magyarázta, hogy az eltérő értelmezések miatt szükséges világosan definiálni a közpénz fogalmát.

Kitért arra, hogy különleges jogrendre vonatkozó módosítások 2023. július 1-jétől lesznek hatályosak.

Jobbik: a Fidesz-KDNP el akarja tüntetni a közvagyont

Gyüre Csaba ironizálva kezdve felszólalását megköszönve a kormánynak, hogy társadalmi vita után terjesztette az alaptörvény módosítását a parlament elé.

Szerinte a kormánypártok nem kíváncsiak az emberek véleményére, a nemzeti konzultációval is színjátékot játszanak, az alaptörvény pedig csak a Fidesz akaratát fejezi ki, amelyet minden körülmények között rákényszerítenek a magyar emberekre.

Élesen bírálta az alaptörvény-módosítás közpénzekre vonatkozó részét és azt firtatta, hogy a Fidesz-KDNP kormányváltásra készül-e, mert el akarja tüntetni a vagyont. Mintha egy árnyékállamot akarnának építeni, amely kormányváltás után is gyakorolná a hatalmat a közvagyon felett - mondta.

Szerinte a bírósági gyakorlat egyértelműen meghatározta a közpénz fogalmát, a kormány most ezek átláthatóságát akarja megszüntetni.

Szilágyi György közölte, egy évtizede várják a közpénz definíciójának meghatározását, de a mostani módosítással egy jottányit sem kerülnek előrébb, ráadásul számos hatályos törvénnyel ellentmondásban van.

A gyermekek jogaival kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy ne tölthessen be alapítványi pozíciókat Rákosmente volt fideszes alpolgármestere, aki pedofilbotrányba keveredett.

MSZP: kiteljesedik a Fidesz-KDNP homofób, rasszista politikai nézete

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ez a javaslat csak Orbán Viktor, a Fidesz, a miniszterelnök szűk családi körének és üzlettársainak anyagi és hatalmi biztonságát szolgálja, emellett kiteljesíti a Fidesz homofób, rasszista politikai nézeteit. Arra kérte a kormánypártokat, hogy "álszent kereszténységre hivatkozás" helyett tanulmányozzák, mit mondott a pápa ebben a kérdésben.

A rendkívüli jogrenddel kapcsolatos javaslatokról azt mondta, a módosítás megfogalmazója a saját képviselőcsoportjától is fél, mivel bizonyos helyzetekben ki akarják iktatni a parlamentet a törvényhozásból.

Harangozó Tamás azt kérte, vonják vissza ezt a javaslatot, és inkább segítsék a bajba jutott embereket, mentsék az emberi életeket.

DK: amit elloptak, az elveszíti közpénzjellegét

Arató Gergely, a DK vezérszónoka rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a közpénz fogalmának definiálása valójában arról szól, hogy amit "elraktak maguknak, az elveszíti közpénzjellegét".

Ezen kívül azt mondta, ócska, gonosz gyűlöletkeltést alkalmaz a kormányzat, összeesküvésekről és arról ábrándoznak, hogy jön valaki, és elveszi az önazonosságukat, de a magyar nép önazonossága és a kereszténység is túl fogja élni a Fidesz-KDNP-t.

Szerinte csak politikai kereszténységről van szó, lengyel mintára "beleszerettek" a homofób kampányba, és eközben nem tudnak megbirkózni a válsággal, a járvánnyal, helyette pótcselekvés folyik.

KDNP: ránk ront a "sötét oldal"

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a "sötét oldal" mindent megtesz ellenük, imitált toleranciával, gender-ideológiával, nem állami szervezettel támadnak rájuk, és a bűnt jónak, követendőnek akarják elfogadtatni. Csak akkor őrizhetjük meg a hitünket és kultúránkat, ha ellentmondunk a ránk zúduló rontásnak - fogalmazott a képviselő.

Közölte továbbá, hogy a közfeladatot ellátó alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét is biztosítja a módosítás.