Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Sneider Tamás, a Jobbik új elnöke a párt tisztújító kongresszusa után tartott sajtótájékoztatón a Dürer Rendezvényházban 2018. május 12-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Folytatódnak a kilépések a Jobbik frakciójából

Varga-Damm Andrea, Sneider Tamás és Farkas Gergely is távozott az ellenzéki párt parlamenti frakciójából.

Mint azt az Infostart megírta, lemondott parlamenti alelnöki tisztségéről és kilép a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjából Sneider Tamás. A politikus ezt szerda délután jelentette be közösségimédia-oldalán. A Facebook-bejegyzéshez csatolt fotón látható, még aláíratlan, a házelnöknek címzett levélben a frakcióban kialakult méltatlan helyzettel indokolja lépését a politikus.

Közleményében azt írja: Jakab Péter pártelnökségének "mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy minden nemzeti és konzervatív gondolatot kihajítson az ablakon, a közösség belső életéből pedig elképesztő kegyetlenséggel száműzze a kifelé hangoztatott szolidaritást és a bajtársiasságot".

Az ellenem, majd Varga-Damm Andrea képviselőtársam ellen indított leszámolási és kizárási procedúra már csak a jéghegy csúcsa. A mai napon egy órát szántak a statáriális kivégzésünkre. A véleményterror és a megfélemlítés a párton belüli eszköztár része lett. A magam részéről az önkény minden megnyilvánulását elfogadhatatlannak tartom. Ebben nem ismerek kompromisszumot - fogalmaz Sneider Tamás.

Nem sokkal később Farkas Gergely is bejelentette kilépését. A politikus szintén a közösségi oldalán a döntését indokolva azt írta:

"Nem az én közösségem az, ahol Jakab Péter és csapata gyakorlatilag egy besúgóhálózatot működtet a pártban. Ha érdekük úgy kívánja, hangfelvételeket készítenek emberekről, dokumentálják, hogy ki kivel találkozik, külön munkatársi feladatkörbe tartozik, hogy megfigyeljék a Facebookon, hogy ki milyen belső ellenségnek gondolt ember posztját lájkolja, de attól sem riadnak vissza, hogy lejárató információkat gyűjtsenek képviselőkről, hogy azokat az érdeküknek megfelelően tudják használni."

Varga-Damm Andrea is a kilépésről döntött. Az MTI-nek nyilatkozva azt közölte: a frakcióülés előtt - amely kizárásáról döntött volna - a párt és a képviselőcsoport elnöksége azt közölte vele, adnak neki "egy második esélyt". Hozzátette: számára annyira megalázó volt, ami az elmúlt tíz napban vele és (a kilépését percekkel előtte bejelentő) Sneider Tamás volt pártelnökkel, parlamenti alelnökkel történt, hogy ezt nem fogadja el.

Az alaptörvénybe és az országgyűlési törvénybe ütközőnek tartja, hogy a mandátumáról lemondatták volna, ráadásul megalapozatlanul nevezte őt becstelennek a párt és a frakció vezetése. Jelezte: független képviselőként folytatja munkáját.

Varga-Damm Andrea a vele szembeni eljárást "a dicsőségesnek nevezett dicstelen tanácsköztársaság reinkarnációjának" nevezte, hozzátéve, a múlt héten ő kapott 24 órát a lemondásra, most viszont ő hívja fel a pártelnökséget, hogy mondjon le és írjon ki tisztújítást a Jobbikban.

Mínusz kilenc fő

Múlt hétfőn jelentette be Szilágyi György, a Jobbik szóvivője, hogy a párt visszahívja 2014 óta betöltött parlamenti alelnöki tisztségéből Sneider Tamást, helyére Balczó Zoltánt jelölik.

Közlése szerint a lépés "nem személyről, hanem feladatról szól", hiszen minden posztra megpróbálják a legmegfelelőbb személyt állítani. Sneider Tamás csütörtökön jelentette be, hogy nem mond le a posztról. Balczó Zoltán pedig a napokban közölte: nem vállalja az alelnöki posztot. Jelezte: csak azzal a feltétellel vállalta a jelöltséget, hogy a posztot most betöltő Sneider Tamás nem várja el tőle a jelölés visszautasítását, a személycsere pedig "nyugodt körülmények között, az Országgyűlésben kialakult rutinnak megfelelően lesz megoldható".

A három politikus mostani kilépésével 17 fősre fogyatkozott a két évvel ezelőtti országgyűlési választáson 26 parlamenti helyet szerzett a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja.

Korábban két tagot, Dúró Dórát és Volner Jánost zárták ki, utóbbival szolidaritást vállalva Apáti István és Fülöp Erik távozott, idén pedig Bana Tibor és Bencsik János hagyta el a frakciót.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×