Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 5-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Politikai nyilatkozatban utasította el az Országgyűlés el az isztambuli egyezményhez való csatlakozást

A dokumentumot a KDNP terjesztette be a törvényhozásnak. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtt magyarázta el, hogy mi a kormányoldal problémája a nők és a gyermekek védelméről szóló, 2011-es egyezménnyel. Ellenzéki képviselők tiltakoztak a döntés ellen.

Kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés kedden a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról. A KDNP-s Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc, Juhász Hajnalka és Hollik István által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.

A politikai nyilatkozatban a ratifikáció elutasítását azzal indokolják: az Európa Tanács isztambuli egyezménye a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja a nemzeti jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderszemléletét.

A nyilatkozat szerint azért sem támogatható a ratifikáció, mert

az egyezmény nemi alapon biztosított menedékjoggal kapcsolatos rendelkezései ellentétesek a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel.

"Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet" - szögezi le a nyilatkozat.

A dokumentum kitér arra is, hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre értékként tekintenek - különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.

Közösen tiltakozott több ellenzéki képviselőnő, miután KDNP-s politikusok kezdeményezésére a parlament kedden politikai nyilatkozatban utasította el az isztambuli egyezményhez való csatlakozást.

A szavazás után tartott sajtótájékoztatón Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és a kormánypártok háborút indítottak a nők ellen. A döntés elvette annak lehetőségét, hogy hatékonyan lehessen fellépni a nők és a gyermekek elleni erőszak ellen - jelentette ki.

A képviselő hangsúlyozta, minden magyar nőért ki akarnak állni, mert az erőszak nem ismer sem pártokat, sem származást, sem vallási hovatartozást.

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette, a Fidesz hazudik, amikor azt állítja, hogy a magyar állam megvédi az erőszak minden áldozatát. A magyar állam nem védte meg a hatgyermekes Orosz Bernadettet, ahogy nem védte meg Szilágyi István színművészt sem, akit "saját gyermeke vert".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zöld légitársaságok temetője – tanulságos bukások

Zöld légitársaságok temetője – tanulságos bukások

A zöld repülésben a jövő mindig szebb a befektetőknek szóló előadásokban, mint a kifutópályán. Egy elektromos repülőgép látványterve nem mesél potenciális tanúsítási kockázatokról, beszállítói problémákról, elfogyó befektetői pénzekről. Ám a Maeve, az Eviation, a Universal Hydrogen vagy a Lilium története azt mutatja, hogy a környezetbarát repülés legnagyobb kérdése nem az, hogy ki álmodik szebb jövőt.

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×