Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány miatt bevezetett határellenőrzésen mentő méri egy vezető hőmérsékletét a magyar-szlovén határ közelében, az M70-es autópálya csörnyeföldi pihenőhelyénél 2020. március 12-én. A szlovén, valamint az osztrák schengeni határon ellenőrzést vezettek be.
Nyitókép: MTI/Varga György

Kiadhatók a koronavírus területi adatai? - itt a NAIH válasza

A közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályrendszer formálisan nem változott meg, a jelenlegi veszélyhelyzetben azonban a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő szabályok is érvényesülhetnek - fogalmazott az InfoRádiónak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Az operatív törzs már nem közli a koronavírus-fertőzöttek területi adatait. Müller Cecília országos tisztifőorvos ezt a személyes adatok védelmével indokolta több alkalommal is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádiónak ugyanakkor azt mondta: azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak. Ha olyan körzetre vonatkozó adat merül fel, amely nagyobb településre vonatkozik, és konkrét személy nem azonosítható belőle, mert nem olyan ritka betegségről van szó, az statisztikai adatnak minősül – fejtette ki.

Péterfalvi Attila arra is felhívta figyelmet, hogy

a mostani veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő gyakorlat is érvényesülhet

a közérdekű adatok nyilvánosságát illetően. Rendkívüli jogrend lépett életbe és a rendeletalkotás keretében a szabályok megváltoztathatók, de ezt a szabályt még nem módosították – emelte ki.

Ha „békeidőben” ki kell adni egy adatot, mert az statisztikai adatnak számít, most viszont lehetnek olyan külön mérlegelési szempontok, amelyek az adat kiadását korlátozhatják bizonyos szempontok mentén – ismertette a hatóság vezetője, hozzátéve, jelenleg nincs ilyen információja a hatóságnak.

Péterfalvi Attila közölte: normál helyzetben ezek olyan adatok, amelyeket ki kell adni, de a mostani helyzetben lehetnek olyan összefüggések – pánikkeltés, különböző intézkedések -, amelyek plusz szempontokat igényelnek.

Ezekről az adatkezelőnek, az operatív törzsnek lehetnek olyan információi, szempontjai, amelyek az információszabadság rendelkezéseinek hagyományos érvényesülést befolyásolhatják.

Ha valaki ilyen beadvánnyal fordulna a NAIH-hoz, akkor meg kellene keresni az adatkezelőt, hogy ismertesse a szempontokat, amelyek korlátozzák az adat kiadását, de jelen helyzetben bizonyos adatok kiadását több indok befolyásolhatja – foglalta össze a helyzetet a hatóság elnöke.

A csütörtöki Kormányinfón is rákérdeztek arra, hogy kiért nem adják ki a fertőzések területi adatait. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt felelete, hogy az operatív törzs álláspontja világos: nem szabad pánikot okozni egy-egy településen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×