Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels.com

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről.

Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így az adagvédelmi jog is közelről érintett, vagy éppen a munkához való jog, ahogyan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési profiljára tekintve a digitális kormányzás, illetve az állam működése is alapvetően az lehet – tette hozzá.

A mesterséges intelligencia olyan ember által alkotott informatikai rendszer, amely saját maga képes a létrehozását követően autonóm módon döntéseket hozni.

Az önvezető járművektől kezdve a Facebook algoritmusain keresztül a robotikán át, rengeteg területen fellelhető, ahogyan a hamarosan megjelentő 5G is alapvetően erre épül, értett egyet a szakember, hozzátéve, hogy nyilván a kérdés innentől az, hogy mire és hogyan tudjuk használni ezt a lehetőséget?

Koltay András meglátása szerint a mesterséges intelligencia használatának és annak kereteinek alaptörvényben való rögzítése jelenleg talán még korai, hiszen „a jogrendszer mindig követő üzemmódban van, és nem lenne szerencsés, ha az egyes államok kapkodnának”. Meg kell nézni, hogy merre fejlődik ez a terület, de az biztos, hogy komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy nyilvánvalóan léteznek már olyan jogszabályok, amelyek a mesterséges intelligencia jelenségére is választ adnak, például az Európai Unió adatvédelmi rendelete, és e tekintetben a joggyakorlat-fejlesztő szerepe kiemelendő, amely mindig gyorsabban tud reagálni a fejlődésre, mint a jogszabályalkotás.

A rektora arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia

nem egy olyan terület, amely egy adott ponton tanítható és kutatható,

ezért a Közszolgálati Egyetem által művelt valamennyi területet át kell, hogy szője ennek az ismerete. Ezért az egyetemnek van egy külön erre dedikált kutatóintézete, az Információs Társadalom Kutatóintézet, ahol ezzel a területtel kapcsolatos kutatások folynak, de a közigazgatási képzésben, a rendészet- és hadtudományban is kiemelt szerepet kap – és fog is kapni a jövőben. Koltay András szavai szerint

mindenkinek értenie kell majd a mesterséges intelligenciához,

ahogyan annak idején, a számítógépek beköszöntével, mindenkinek meg kellett tanulnia a azok működését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×