Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: Pexels.com

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről.

Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így az adagvédelmi jog is közelről érintett, vagy éppen a munkához való jog, ahogyan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési profiljára tekintve a digitális kormányzás, illetve az állam működése is alapvetően az lehet – tette hozzá.

A mesterséges intelligencia olyan ember által alkotott informatikai rendszer, amely saját maga képes a létrehozását követően autonóm módon döntéseket hozni.

Az önvezető járművektől kezdve a Facebook algoritmusain keresztül a robotikán át, rengeteg területen fellelhető, ahogyan a hamarosan megjelentő 5G is alapvetően erre épül, értett egyet a szakember, hozzátéve, hogy nyilván a kérdés innentől az, hogy mire és hogyan tudjuk használni ezt a lehetőséget?

Koltay András meglátása szerint a mesterséges intelligencia használatának és annak kereteinek alaptörvényben való rögzítése jelenleg talán még korai, hiszen „a jogrendszer mindig követő üzemmódban van, és nem lenne szerencsés, ha az egyes államok kapkodnának”. Meg kell nézni, hogy merre fejlődik ez a terület, de az biztos, hogy komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy nyilvánvalóan léteznek már olyan jogszabályok, amelyek a mesterséges intelligencia jelenségére is választ adnak, például az Európai Unió adatvédelmi rendelete, és e tekintetben a joggyakorlat-fejlesztő szerepe kiemelendő, amely mindig gyorsabban tud reagálni a fejlődésre, mint a jogszabályalkotás.

A rektora arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia

nem egy olyan terület, amely egy adott ponton tanítható és kutatható,

ezért a Közszolgálati Egyetem által művelt valamennyi területet át kell, hogy szője ennek az ismerete. Ezért az egyetemnek van egy külön erre dedikált kutatóintézete, az Információs Társadalom Kutatóintézet, ahol ezzel a területtel kapcsolatos kutatások folynak, de a közigazgatási képzésben, a rendészet- és hadtudományban is kiemelt szerepet kap – és fog is kapni a jövőben. Koltay András szavai szerint

mindenkinek értenie kell majd a mesterséges intelligenciához,

ahogyan annak idején, a számítógépek beköszöntével, mindenkinek meg kellett tanulnia a azok működését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×