INFORÁDIÓ 
2020. július 11. szombat
Lili, Nóra

nemzeti alaptanterv

kásler miklós

nat

kerettanterv

tantárgy

oktatás

maruzsa zoltán

hajnal gabriella

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztatón a minisztérium tükörtermében 2020. február 21-én.

Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek

InfoRádió

Csaknem 50 iskolai tantárgy kap módosított kerettantervet az új Nemzeti Alaptantervhez. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta: az emelt szintű oktatáshoz nem készült központi kerettanterv.

Az Oktatási Hivatal honlapján elérhetővé vált az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) készített, csaknem 50 kerettanterv, jelentette be Kásler Miklós erőforrások minisztere pénteken Budapesten. „A kerettantervek meghatározzák a fejlesztési feladatokat, az ismereteket és a legfontosabb elsajátítandó fogalmakat témakörök szerint lebontva” – fogalmazott.

Kásler Miklós beszélt arról is, hogy az új kerettantervekkel a tantárgyak többségében csökken a lexikális ismeretek mennyisége. A miniszter úgy fogalmazott, a magyar nyelv, a magyar és az egyetemes irodalom, a történelem, valamint az ének-zene tárgyak

korszerű módszerekkel és válogatott tartalmakkal biztosítják a magyarság kulturális kincseinek, hagyományainak, ízlés és érzésvilágának magyar értékeinek megismertetését és megszerettetését.

„A természettudományos gondolkodást középpontba állító úgynevezett science-típusú tananyagot határoznak meg. Ez a megoldás csillapítja a természettudományokhoz való, esetenként észlelhető negatív viszonyulást, és felkelti a tanulók érdeklődését” – tette hozzá.

A matematika tantárgy kerettantervében hangsúlyossá váltak a mindennapi életben alkalmazható matematikai ismereteket, emelte ki Kásler Miklós. „A matematika tanítása esetenkénti sikertelenségét eredményező, nehezebben érthető szakmai elemeket elhagytuk” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A korábban szabadon választható tárgyak kerettantervei nem szűnnek meg. „Az iskolák továbbra is használhatják például a sakk, a filozófia, a honvédelmi ismeretek vagy a vitorlázás kerettanterveit” – jegyezte meg.

Az emelt szintű oktatáshoz ugyanakkor nem készült központi kerettanterv, „így az iskolák saját profiljuk, és képzési arculatuk alapján alakíthatják ki saját tematikájukat. Az emelt szintű oktatáshoz minden évfolyamon heti két óra többletet vehetnek igénybe az iskolák”, magyarázta az Emmi vezetője.

Első körben a módosított Nat felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva az 1., 5. és 9. évfolyamos tankönyveket dolgozzák át. „A munka zajlik, az új könyvek kellő időben rendelkezésre állnak majd” – jelezte Kásler Miklós, aki a sajtótájékoztatója végén a pedagógusoknak azt üzente: „kőre építkezzenek, mert a kő megmarad, minden más elszalad”.

Nagyobb mozgástér

A köznevelésért felelős államtitkár megfogalmazása szerint teljes szemléletbeli újragondoláson esett át úgy a Nemzeti alaptanterv, mind a kerettanterv, a pedagógusoknak pedig minden eddiginél nagyobb mozgásterük lesz, miután a korábbi 10 százalékos szabadság helyett valamennyi kerettanterv úgy készült, hogy az óraszámok maximum 80 százaléka kötött. Minden olyan tevékenység, amely az egyes tantárgyakhoz kapcsolható, újragondolásra került,

modernizálták a tartalmakat és a kompetenciákat,

emelte ki Maruzsa Zoltán az InfoRádiónak nyilatkozva.

Az államtitkár hozzátette, a kerettantervek elkészítésében mintegy 150-en, szinte kivétel nélkül gyakorló tanárok, elvétve miniszteri bürokraták vettek részt, és miután a pedagógustársadalom mintegy 170 ezer főt számlál, számára nyilvánvaló, hogy mindig találni olyat, aki sérelmezheti, hogy ő személyesen nem vett részt a munkában. Ugyanakkor a Nemzeti Pedagógus Kar támogató véleményét nagyon fontosnak nevezte.

Miután a Nemzeti alaptanterv egy módosításon esett át, így

a tankönyvek zömét is átdolgozzák,

de például a digitális kultúra esetén, ahol a korábbi informatikához képest a szemléletmódban is egy merőben eltérő tartalom van, szükséges egy teljesen újnak a kidolgozása – tette hozzá Maruzsa Zoltán. Magyarból, történelemből viszont főként súlypontok változtak, így elegendő az átdolgozás, amit 5. és 9. évfolyamon még az idén elvégeznek, a felmenő rendszerben történő bevezetés pedig a további négy évben is feladatok elé állítja az Oktatási Hivatalt, jegyezte meg.

Szabadabb, közelebb

A Nemzeti Alaptanterv megújulásáért felelős miniszteri biztos szerint modernebb, korszerűbb módszertani elemeket tartalmaz a mostani kerettanterv, amely – minden ellenkező híresztelés ellenére –

jóval nagyobb tanári szabadságot biztosít, és közelebb áll a gyerekekhez.

Hiszen például a természettudományok esetében egy természethez jóval közelibb oktatást képzel el, ezért is nehéz például azt mérni, hogy nőtt-e tananyag, vagy csökkent, fogalmazott Hajnal Gabriella, hozzátéve, hogy amiben biztos, hogy kevesebb, hogy nem akarják túlzottan komoly feladatok elé állítani a gyerekeket, kivéve azokat, akik fakultációra jelentkeznek majd, és egyetemre készülnek, hanem az a cél, hogy legyen egy közös természettudományi műveltség, amit a későbbiek folyamán is tudnak a gyerekek használni.

Úgy látja, a pedagógusoknak, iskoláknak képnek kell lenniük az egyik napról a másikra történő átállásra, azonban itt nem erről van szó, az szóban forgó modern módszertani elemek ott vannak a világban, nem ők találták ki, és sokan már most eszerint tanítanak. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs olyan, aki elve ne próbálta volna meg eddig is komplexen kezelni a természettudományokat, vannak kísérletek a science-típusú oktatásra is” – fogalmazott a miniszteri biztos.

Emlékeztetett, a módosított kerettanterv és NAT az 1., az 5. és 9. évfolyamon jelenik meg. Első osztályban gyakorlatilag mindenhol az a cél, hogy megtanítsák a gyerekeket írni, olvasni, számolni. Úgy gondolják, hogy több ideje áll rendelkezésére a pedagógusnak, hogy figyeljenek arra, hogy a gyerekeknek milyen a beérkezése úgymond az első osztályba. Jóval hosszabb az átmeneti időszak, nem várják a biztos olvasástudást mindenkitől az első év végre, hanem pont

a differenciáltságra próbálnak jóval nagyobb hangsúlyt fektetni.

A tanárokat pedig tantárgyankénti és összességében a NAT, illetve a kerettantervek szemléletéről szóló konferenciákkal is segítik majd a felkészülésben, ismertette Hajnal Gabriella. Valamint minden tantárgyhoz készül az új kerettantervekhez hozzákapcsolható okostanterv, hogy lássa a pedagógus, hogy mit mihez lehet kötni, és hogy hogyan vannak a tantárgyi kapcsolódások, segítendő a helyi tantervek megírását a jövőre nézve, illetve megkapják a tantárgyi módszertani útmutatókat is.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kapcsolódó hang

Kásler Miklós megüzente a pedagógusoknak, hogy mire építkezzenek
 
Hajnal Gabriella: modernebb módszertani elemeket tartalmaz a mostani kerettanterv
 
Maruzsa Zoltánt: nagyobb mozgásteret kapnak a pedagógusok
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018