Infostart.hu
eur:
390.26
usd:
337.25
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: ismeretlen

Tízmilliárdot kerestek már a magyar rabok Strasbourgban

Az egyes ügyekben 1,5 és 8,5 millió forint közötti kártérítést ítél meg az Emberi Jogok Európai Bírósága a fogvatartási körülmények miatt, ennek most véget akar vetni a kormány.

Tízmilliárd forintot emésztett fel eddig a Soros-hálózathoz köthető radikális jogvédők által elindított börtönbiznisz – írja a Magyar Nemzet. A lap birtokába került, különböző forrásokból származó dokumentumok adatai szerint 2015 tavasza és a következő év februárja között több mint másfél millió eurót ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a hozzá forduló fogvatartottaknak, ami akkori árfolyamon számolva nagyjából félmilliárd forintot jelent. 2017 márciusától a tavalyi év végéig pedig további 8,5 milliárdot fizetett ki az állam volt és jelenlegi elítélteknek.

A köztes időszak, a 2016 februárja és 2017 márciusa közti bő egy év adatai nem ismertek. Az EJEB ebben az időszakban felfüggesztette a kártalanítási ügyek tárgyalását, mivel a kormány – a rá nehezedő nyomás hatására – vállalta, hogy megalkot egy új, a liberális emberi jogi aktivizmusáról elhíresült strasbourgi törvényszék kívánalmaihoz igazodó jogszabályt.

A magyar bíróságok kevésbé vették figyelembe a „kényelmi szempontokat”, és általában úgy álltak a kártérítési ügyekhez, hogy a büntetés-végrehajtási intézeteknek befogadási kötelezettségük van, de ügyvédek és jogvédő szervezetek az ítéletek után az EJEB-hez fordultak.

A 2015 márciusa és 2016 februárja között Strasbourgot megjárt 99 ügyben jellemzően öt és 26 ezer euró, vagyis nagyjából másfél és 8,5 millió forint közötti összeget állapított meg a törvényszék egy-egy fogvatartottnak.

2017-re módosítania kellett a kormánynak a büntetés-végrehajtási törvényt. Az új jogszabály szerint a fogvatartottak a börtönkörülmények miatt panasszal élhetnek az adott bv-intézet parancsnokánál, ha pedig érdemben nem javul a helyzetük, bv-bíróhoz fordulhatnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kiszabható kártalanítás egy napra vetített összegét legalább 1200 és legfeljebb 1700 forintban határozták meg, ami lényegesen alacsonyabb, mint amit hasonló ügyekben az EJEB alkalmazott.

Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy beszüntetik a kifizetéseket, vasárnap pedig Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője jelezte, a kormánypártok támogatják a miniszterelnök törekvését, és meg akarják állítani a börtönbizniszt. Várják a kormány ez irányú javaslatait, előterjesztését, amelyet a Fidesz- és a KDNP-frakció támogatni fog.

Az ügyek egy részében Strasbourgban eljáró Magyar Helsinki Bizottság viszont úgy látja: egyedül a kormány hibája, hogy sok pénzt kell kifizetnie az államnak. "A kártalanítási eljárásnak, vagy ahogy a kormány nevezi, biznisznek, nagyon egyszerűen véget lehetne vetni, mégpedig úgy, hogy emberhez méltó körülményeket biztosítanak a börtönben. Nem luxust, hanem 4 négyzetmétert, természetes fényt, levegőt, értelmes elfoglaltságot a raboknak" – mondta az ATV-nek Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×