eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Varga Judit igazságügyi miniszter, mielőtt expozét tartott a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

A kormány kész beleállni a nemzetközi vitákba az új szabályozásért

Megkezdte az Országgyűlés az úgynevezett börtönbiznisz felszámolásáról szóló javaslatok általános vitáját. Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában elmondta: legkésőbb június közepéig megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt kifizetett kártérítéseket gyilkosok és ügyvédek teszik zsebre. Az ellenzék szerint a kormány egy olyan problémát akar most megoldani, és egyúttal propagandacélokra felhasználni, amit ő maga okozott.

Az állam az elmúlt években 12 ezer 680 ügyben összesen 9 milliárd forint kártérítést fizetett ki a rossz börtönviszonyok miatt, de ennek csak 10 százaléka került a sértettekhez, a 61 százalékát az ügyvédek kapták meg, mondta a miniszter.

„A kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélés szerű joggyakorlatra is lehetőséget ad. Ennek következtében, a hazai jogvédelmet kihasználva e szervezetek és ügyvédeik perek tömkelegeit indítják annak érdekében, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket juttathassanak erőszakos bűnözőknek – emelte ki Varga Judit. – A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és a hozzátartozóik esetében nem kellően hatékony az igényérvényesítés.”

Ez igazságtalan, ezért legkésőbb

június 15-ig, a részben erről szóló nemzeti konzultáció végéig új szabályokat alkotnak, addig pedig felfüggesztik a kifizetéseket,

tette hozzá az igazságügyi tárca vezetője.

„A legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy a jövőben az áldozatok, a sértettek és a hozzátartozóik érdekei, jogai kerüljenek a középpontba a bűnözők nyerészkedésével szemben – fogalmazott Varga Judit. – A törvényjavaslat a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott, természetes arányok helyreállítása érdekében rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, 2020. június 15-ig.”

A miniszter szerint a kormány a nemzetközi vitákat is kész felvállalni az új szabályozás érdekében, amelynek a részeként a kártérítés nem az ügyvédek, hanem a börtönök letéti számlájára érkezik majd. Hangsúlyozta, hogy

a kormány meg akarja szüntetni a börtönök túlzsúfoltságát,

és emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években új börtönök épültek. A fogvatartottak elhelyezési körülményei pedig folyamatosan javultak. Varga Judit ígéretet tett arra, hogy a börtönök átlagos kihasználtsága legkésőbb szeptember végére 100 százalékra csökken.

Soros, Brüsszel kontra politikai propaganda

A Fidesz vezérszónoka, Budai Gyula szerint a börtönbiznisz nyertesei a Soros-hálózathoz tartozó balliberális ügyvédek. „Bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár” – tette hozzá. A KDNP-s Vejkey Imre szerint pedig el kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az európai emberi jogi egyezmény felmondásán.

„A jövő nem Brüsszelé, nem Strasbourgé és nem Sorosé”

– fogalmazott.

A Jobbik vezérszónoka, Gyüre Csaba arról beszélt, hogy a kialakult helyzetért egyértelműen a magyar kormány és a Fidesz–KDNP a felelős. „2016-ban éppen önök voltak azok, akik megszavazták ezt a törvényjavaslatot, akik azt akarták, hogy ez Magyarországon bekövetkezzen” – mondta az felszólalásában.

A kormánypárti képviselők elhibázott döntésének isszuk most a levét, fogalmazott az MSZP-s Varga László is. „2016-ban ennek az előterjesztője Trócsányi László volt, tehát a miniszter asszony (Varga Judit, szerk. megj.) hibáját kénytelen helyrehozni” – vélekedett.

Vadai Ágnes attól tart, hogy a Fidesz szabadon akarja engedni a bűnözőket,

ahogyan ő fogalmazott, a „saját bűnözőit”. „Ez a nagy megoldást, hogy 2000, vagy akár 4000 ezer bűnözőt rászabadítanak a magyar társadalomra? Hogy menjenek, mert nincs hely a börtönökben?” – érdeklődött a DK politikusa.

Az LMP vezérszónoka is úgy értékelte a helyzetet, hogy a kormány a saját maga által előidézett helyzetre próbál politikai propagandát építeni. Miért nem oldották meg az elmúlt években a börtöntúlzsúfoltságot és miért nem építettek új börtönöket? – Tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt a börtönbiznisz felszámolásáról szóló javaslatok általános parlamenti vitájában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×