eur:
410.93
usd:
392.47
bux:
80056.08
2024. november 26. kedd Virág
Számlálóbiztos levágja a plombát a szavazóurnáról a szavazóhelyiség bezárása után, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Závecz Research: csak a megyei jogú városokban és a fővárosban lehet esélye az összefogó ellenzéknek

Az önkormányzati választások előtt két hónappal nagyobb sebességre kapcsoltak a pártok, némelyiknek, ha kis mértékben is, de sikerült növelnie táborát. A fővárosban szoros lehet a verseny a kormánypárt és az ellenzék között.

A Fidesz támogatottsága az EP-választásokat követően szűk határon belül hullámzik, most 32-ről 34 százalékra emelkedett.

Továbbra is a Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt, a múlt hónapban 10 százalék támogatta, ezúttal 9 százalék.

A harmadik helyért szoros a verseny: a Jobbik tábora egy hónap alatt minimálisan, 6-ról 7 százalékra bővült, az MSZP-é 5-ről 6 százalékra, a Momentumé pedig maradt 5 százalék.

Nem változott az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága – 2-2 százalékon állnak. A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos.

A pártnélküliek aránya az elmúlt egy hónapban kisebb lett, 34-ről 30 százalékra csökkent.

A biztos pártválasztói körben a Fidesz 53 százalékot ért el, a Demokratikus Koalíció 14 százalékos.

Az aktív szavazók csoportjában is közel van egymáshoz a Jobbik, az MSZP és a Momentum – az előbbinek 9, utóbbiaknak 7 százalékos a támogatottsága. A Mi Hazánk Mozgalom az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP és a Kétfarkú Kutyapártnak 2-2 százalékra, a Párbeszéd 1 százalékra - derült ki a ZRI Závecz Research Intézet augusztus első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából, amelyhez az adatokat augusztus 5-13. között rögzítették.

Vidéken még nagyobb a Fidesz előnye

A közelgő önkormányzati választásokon azok tudnak pártlistákra szavazni, akik nem Budapesten vagy nem megyei jogú városban laknak. Így október 13-án a lakosság több mint hattizedének lesz lehetősége nemcsak jelöltek révén, hanem közvetlen módon is kifejezni a pártpreferenciáját. Ha az érintett települések szavazóit vesszük alapul, akkor a Fidesznek még az országosnál is nagyobb előnye van, 38 százalék voksolna a kormánypártra. A kis, közepes városok és falvak csoportjában az ellenzéki pártok mindegyike 1-2 százalékponttal gyengébb, mint az ország egészében, összeadva sem lépik át a 25 százalékot. A kutatási eredmények alapján szinte biztosra vehető, hogy a megyei közgyűlésekben a kormánypártok adják majd a többséget.

Ahol lehet esélye az ellenzéki pártoknak

A megyei jogú városokban élesebb a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a közigazgatási kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan – 30 százalékot ér el. A versenytársak viszont valamivel jobbak: a DK 10, a Jobbik 9, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd 8 százalékon áll.

Ha utóbbi pártok összefogását a polgármesterekre és a képviselőjelöltekre leadott voksaikkal a szavazótáboraik is követik, akkor az ellenzék a megyei jogú városokban jobban szerepelhet, mint 2014-ben.

Akkor Szegeden és Salgótarjánban sikerült polgármester adniuk, ez most több nagyvárosban is elképzelhető.

A fővárosban lehet szoros verseny

A fővárosban az EP-választások óta eltelt havi felmérések adatait összesítve azt láthatjuk, hogy

a Fidesz 34 százalékos, de az ellenzék együttes támogatottsága egy kicsivel meghaladja azt, 37 százalék.

Ezen adatok alapján annyit állíthatunk, hogy bár feltehetően sok jelenlegi kerületi polgármestert újraválasztanak, a kerületek harmadában-felében szoros verseny lehetséges és a képviselőtestületek a mostaninál sokszínűbbek lesznek.

Az InfoRádióban Závecz Tibor úgy vélekedett, hogy csak 2-3 kerületben fog megváltozni a polgármester "politikai színezete", és a közgyűlésekben lehetnek patthelyzetek, nagyjából ugyanannyi ellenzéki és fideszes képviselővel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nincsenek vörös vonalak: katonákat is küldenének Ukrajnába a franciák és a britek

Már nincsenek vörös vonalak: katonákat is küldenének Ukrajnába a franciák és a britek

Sajtóértesülések szerint titkos tárgyalások folynak Párizs és London között arról, hogy csapatokkal támogassák az egyre nehezebb helyzetben lévő ukrán hadsereget.

Nagy Márton az Arénában: a 400 ezres minimálbér 2028-ra már realitás, az egymilliós átlagbérért még küzdeni kell

Kulcsfontosságú a bérmegállapodás, mert reálbér-emelkedés nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy miért kell ehhez a versenyképesség fokozása, hogy miért előnyös a piaci konszolidáció, és miért éri meg befektetni a akkumulátorgyártásba, sőt a -feldolgozásba is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.28. csütörtök, 18:00
Demeter Szilárd
a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×