Infostart.hu
eur:
384.1
usd:
328.68
bux:
121308.37
2026. január 21. szerda Ágnes
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred AM-31 Dunaújváros hajója részt vesz a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó állapotának vizsgálatában a Margit híd alatt 2019. május 30-án. Legalább heten meghaltak, amikor május 29-én éjszaka a Viking Sigyn szállodahajó és a Hableány turistahajó összeütközött a Margit híd közelében, majd a turistahajó felborult és elsüllyedt 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel a fedélzetén. A rendőrség büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a hajóbalesetet.
Nyitókép: Mohai Balázs

Így jönnek rá hosszú idő után is, kié egy holttest

Speciális módszerekkel állapítják meg a dunai hajóbaleset után megtalált holttestek személyazonosságát - mondta az InfoRádióban egy áldozatazonosítási szakértő. Petrétei Dávid rendőrőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatója hangsúlyozta, hogy az áldozatazonosítás ebben az esetben is nemzetközi sztenderdek alapján történik, és a dél-koreaiaknak sincsenek más vagy jobb eljárásaik, mint a hazai szakembereknek.

Négy évtizede létezik az Interpolnál egy nemzetközileg jóváhagyott áldozatazonosítási protokoll, ez a DVI (a rövidítés feloldása magyarul: tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása). Ez átfogja a teljes tevékenységet a helyszíni szemlétől, a holttestek helyszínről történő kivonásán át a boncteremben történő adatgyűjtésig és rögzítésekig, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás és a tőlük történő információkérés, a post mortem és ante mortem adatok összevetése, ezek alapján a személyazonosság kimondása is része az eljárásnak - tudta meg az InfoRádió Petrétei Dávid rendőrőrnagytól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatójától.

"Ez a tevékenység tudományközi megközelítésű, tehát együtt dolgozik benne

rendőr, nyomozó, helyszínelő, orvosszakértő, genetikus, ujjnyomszakértő, fogorvosszakértő, mindvégig a kegyeleti-emberiességi szempontok maximális tiszteletben tartásával.

Ez a világon mindenütt azonos jegyzőkönyveken történik, szabványosított módszerekkel" - tette hozzá Petrétei Dávid.

Ez utóbbinak az az oka, hogy a több nemzetet érintő tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosításakor zökkenőmentesen tudjanak együttműködni a szakemberek.

Az azonosításnak - mint folytatta - két csoportja van.

"Elsődleges azonosítóknak számítanak az ujjnyomatok, a DNS, a fogazat, másodlagos azonosítónak számít minden orvosi előzményi adat, a műtéti hegektől a tetováláson át a személyleírásig, továbbá a holttestnél található mindenféle személyes tárgy, ruházat, ékszerek, egyebek. Ezek rögzítése történik meg a boncteremben, illetve ezek összegyűjtését kérjük a hozzátartozóktól az ante mortem fázisban" - írta le Petrétei Dávid.

Természetesen minden azonosítás akkor működik csak, ha van mivel összehasonlítani, a dél-koreaiak esetében tény, hogy 17 éves korban mindenkitől ujjlenyomatot vesznek az országban, de mint a szakértő rámutat, nem kell feltétlenül rendelkezésre állnia adatbázisszinten ennek, az eltűnt/áldozat otthonában is le tudják venni a nyomot, lefoglalják a fogkeféjét, fésűjét.

Hogy ez vízben mennyivel nehezebb?

"Attól függ, mennyi idő telik el a halált követően.

Minden késői hullajelenség, például egy ujjnyomazonosítás befolyásolni tud, hiszen amint az ujjbőr eltűnik, az ujjnyom is. Ez lassan történik meg, de néhány nap után is különleges eljárás kell már"

- mondta Petrétei Dávid azonosítás-szakértő.

A múlt szerdai hajókatasztrófával kapcsolatos valamennyi hírünket ITT találja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×