Már közel jár a baleset helyszínéhez a Clark Ádám úszódaru, amely azonban a Duna magas vízállása miatt szerdán még biztosan nem megy át a Margit híd alatt. A komáromi hídépítésről az északi összekötő vasúti hídhoz leúsztatott monstrum munkába állása előtt a legfontosabb feladat az, hogy kialakítsanak olyan emelési pontokat, amikhez egyáltalán rögzíteni tudnak.

"Ha nincsenek gyári emelési pontok, nagyon körülményesen lehet újakat létrehozni, vagy más módon kell megpróbálni kiemelni a roncsot"

- mondta az InfoRádióban Dénes János okleveles gépészmérnök, az emeléstechnika szakértője.

Mint kifejtette, vannak erre a célra megfelelő emelési eszközök.

"A sodronyköteleknek van egyfajta biztonsági tényezőjük, általában körülbelül ötszörös. Aztán lehet használni emelőláncot is, azoknak viszont a biztonsági tényezőjük csak négyszeres, elejthetik a terhet, ha egy láncszem elszakad. Ezen kívül léteznek még poliészterből készült függesztő eszközök, ezek viszont elég sérülékenyek, elvághatja bármi" - figyelmeztetett Dénes János.

Ha semmiképp sincsenek teherviselő pontok, akkor szerinte meg kell emelni egy kicsit a hajót, és alatta kell átfűzni a kiválasztott eszközt.

"Létezik például emelőmágnes is, amivel lenyúlva a víz alá, mágnesezhető anyag lévén valamilyen szinten meg lehet emelni a hajót esetleg, függően attól, hogy milyen vastag a lemeze" - folytatta Dénes János, aki szerint

további problémát okoz, hogy nem tudni, hogyan sérült meg a hajó. "Ha nincsen rajta luk, ahol bement a víz, akkor ott kijönni sem fog, bár függ attól, hogy milyen a helyzete kiemelés közben."

Szerinte fontos emelési körülmény lesz az, hogy mennyi víz van a hajóban, illetve milyenek lesznek az adott pillanatban az áramlási viszonyok; mindent egybevéve akár 100 tonnánál is több lehet az a tömeg, amit meg kell tudnia emelni a 200 tonna emelésére képes Clark Ádám darunak.

Továbbá

emeléskor arra is készülnek, hogy eltörik a hajótest, de erre is van ma már technika: az emelőgerendák, amikhez köthetőek az emelőeszközök, ezek azt segítik, hogy emelés közben ne "húzódjon össze" a hajó,

hanem minden emelési ponton függőlegesen tartják a hajót, egyenletesen elosztva a terhet.

Ha a hajót fekvő helyzetben emelik ki, azért, hogy távolabb tartsák a daru aljától a Hableányt, csökkenhezt a daru teherbírása, akár 100 tonnára is, és még az is lehet, hogy éppen elég lesz a Clark Ádám daru ahhoz, hogy kiemelje a roncsot - véli Dénes János. Hogy erre ne kerüljön sor, biztosítékként egy

másik emelőeszközt is odavezényelhetnek, és ketten emelik a roncsot: ilyenkor azért kell az óvatosság, mert a gyengébb daru eldőlhet. Előnye a kettős emelésnek, hogy kisebb erőhatások érvényesülnek,

és a Hableány kettétörésének veszélye is kisebb.

"Aztán rá lehet emelni egy megfelelő méretű uszályra a kellő alátámasztás után, az uszállyal pedig bárhová el lehet vinni. A parton pedig akár már egy autódaruval is ráemelhető egy nehézműszállítóra. Még az is elképzelhető, hogy a szárazföldön arrébb viszik, de nem hinném, hogy így lesz" - mondta Dénes János.

Maga a kiemelés egy-két óra lehet majd,

"de akkor sokat mondok" - tette hozzá az emelési szakember.

A múlt szerdai hajókatasztrófával kapcsolatos további híreinket ITT olvashatják.