Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.
Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot


MÉG NEM VAGYOK 18 ÉVES

INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 17. szombat
Jácint

hableány

hajóbaleset

búvár

szathmári zsolt

havária katasztrófalvédelmi egyesület

Budapest, 2019. június 4. A hajóroncsból felhozott holttestet takarják el a kutatási munkálatokat végző szakemberek a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében, a Margit hídnál kiépített pontonnál 2019. június 4-én. A Hableány és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én késő este ütközött össze a Margit híd közelében, a turistahajó felborult és elsüllyedt, fedélzetén 33 dél-koreai állampolgárral - turistákkal és két idegenvezetővel -, valamint kéttagú magyar személyzettel. Hét embert a környező hajókon utazók kimentettek, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. Június 4-éig tíz holttest került elő. MTI/Balogh Zoltán

Merülésvezető: az elmúlt 30 év legkeményebb merülése volt a keddi

Normál vízállásnál is négy-öt hétig eltarthat egy ilyen hajóroncs kiemelése a Dunából - mondta az InfoRádiónak a búvárcsapat vezetője. Szathmári Zsolt éppen akkor nyilatkozott, amikor az elsüllyedt Hableányon rögzítési pontokat kereső munkatársai újabb holttestre bukkantak a Margit hídnál.

Első naptól kezdve a Margit híd pillérénél tartózkodnak a Havária Katasztrófalvédelmi Egyesület szakemberei, ők merültek először az extra magas vízállásnál - számolt be az InfoRádióban a merülést vezető Szathmári Zsolt egyesületi elnök, aki éppen akkor adott telefoninterjút, amikor munkatársai a Hableányon rögzítési pontokat keresve újabb holttestre bukkantak.

"Saját 6 fős búvárcsapatom mentési munkáját vezetem, a búvárok felváltva merülnek.

Az elmúlt 30 év legkeményebb merülése volt a keddi,

borzasztóan nehéz körülmények vannak" - mondta el Szathmári Zsolt.

A legrosszabb a 3 m/s sebességű sodrás, ami a hídpilléreknél még meg is fordul, majd felgyorsul lefelé, még örvények is kialakulnak, nem beszélve arról, hogy

hídroncsok is vannak a Duna fenekén a pilléreknél,

ugyanitt pillérvédő kőszórás, és más olyan elemek is találhatók, amiben elakadhat a búvár, miközben nem lát semmit.

"Maga a hajó, amely elsüllyedt, még forgott is a víz alatt, illetve roncsolódott is,

úgy kell elképzelni, mintha 140 km/h-s szélben valakinek teljesen vakon, kapaszkodás nélkül kellene munkát végeznie úgy, hogy levegőtömlőből kapja a levegőt,

és arra is vigyázni kell, hogy ne akadjon be éles tárgyak, roncsok között, mert nem biztos, hogy ki tudja magát akasztani. Nagyon kemény a feladat" - vázolta a helyzetet a szakember.

Megjegyezte,

a magyar törvények nem is engedik, hogy ilyen körülmények között búvárok dolgozzanak,

a hajóroncsba való behatolás is tilos.

"A keddi mentés során kiemelt holttest be volt szorulva egy ablaknyílásba, nagyon komplikált, nagyon hosszú, 4 órás merülés során sikerült a felszínre hozni" - részletezte Szathmári Zsolt.

A szakember örült a kérdésnek, hogy milyen az együttműködés a dél-koreai kollégákkal, ugyanis esténként ők is olvasnak kommenteket: "Egy dologról senki nem beszél, hogy soha nem találkoztunk még ilyen szakmai összefogással.

A TEK olyan szintű logisztikát és irányítást alkalmaz, amit éveken keresztül árvízi mentéseknél, védekezésnél még nem tapasztaltunk. Bármit kimondunk, hogy szeretnénk a mentéshez, máris itt van."

A koreai, az osztrák, a cseh és a magyar búvárok merülései egyébként be vannak kamerázva szonárral, a hangjuk pedig ki van vezetve a felszínre, a merüléseket folyamatosan szakértők elemzik, ha váltani kell másik technikára, azonnal tudnak szólni.

Szathmári Zsolt arról is beszélt, hogy

a koreai búvárok hozzáállása, munkája kimagasló a többieké közül, úgy fogalmazott, hogy ők "egómentesek",

de azt rögzíteni kell, hogy a helyismeret a magyarok mellett szól: "Mi vagyunk itthon. Ők nem találkoztak ilyen vízzel, ilyen sodrással, de ha látnak bármi, számukra új dolgot, azt azonnal átveszik."

Arra, hogy mikor lesz esély a roncsok kiemelésére, Szathmári Zsolt úgy válaszolt, szerda estére helyszínen lesz a Clark Ádám daru, és megkezdődik a hajó kiemelése a benne lévő holttestekkel együtt.

"Lassan már elég információ gyűlik össze, hogy ez hogyan fog megtörténni, nem akarok jósolgatni, de azt kell tudni,

jó esetben 4-5 hét kiemelni egy ilyen roncsot

- normál vízállásnál." A vízállás és a sodrás a hátrányukra dolgozik, az időjárás viszont az előnyükre.

A kiemelés során is lesz búvármunka: rögzítik a hajót, megkotorják a hajó előtti kőszórást, oldalról aláfűznek drótköteleket, azokat ellenőrzik, majd miután fent behúzták a drótköteleket, azokat lent újra ellenőrzik. A kiemelés során folyamatosan figyelni kell, hogy nem úszik-e el egy holttest vagy bármi más.

A tragédia

A baleset csaknem egy hete történt: szerda este valamivel 9 óra után a Margit hídnál ütközött össze a Viking szállodahajó és a dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó - az utóbbi felborult és másodpercek alatt elsüllyedt. Hét embert kimentettek a környező hajókon lévők, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, 21 ember eltűnt. Az öt újabb holttest kiemelése nyomán még 16 embert keresnek, köztük a Hableány kétfős magyar személyzetét.

A hajóbalesettel kapcsolatos összes hírt ITT olvashatják!

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó hang

Merülésvezető búvár a Hableánytól
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018