Első naptól kezdve a Margit híd pillérénél tartózkodnak a Havária Katasztrófalvédelmi Egyesület szakemberei, ők merültek először az extra magas vízállásnál - számolt be az InfoRádióban a merülést vezető Szathmári Zsolt egyesületi elnök, aki éppen akkor adott telefoninterjút, amikor munkatársai a Hableányon rögzítési pontokat keresve újabb holttestre bukkantak.

"Saját 6 fős búvárcsapatom mentési munkáját vezetem, a búvárok felváltva merülnek.

Az elmúlt 30 év legkeményebb merülése volt a keddi,

borzasztóan nehéz körülmények vannak" - mondta el Szathmári Zsolt.

A legrosszabb a 3 m/s sebességű sodrás, ami a hídpilléreknél még meg is fordul, majd felgyorsul lefelé, még örvények is kialakulnak, nem beszélve arról, hogy

hídroncsok is vannak a Duna fenekén a pilléreknél,

ugyanitt pillérvédő kőszórás, és más olyan elemek is találhatók, amiben elakadhat a búvár, miközben nem lát semmit.

"Maga a hajó, amely elsüllyedt, még forgott is a víz alatt, illetve roncsolódott is,

úgy kell elképzelni, mintha 140 km/h-s szélben valakinek teljesen vakon, kapaszkodás nélkül kellene munkát végeznie úgy, hogy levegőtömlőből kapja a levegőt,

és arra is vigyázni kell, hogy ne akadjon be éles tárgyak, roncsok között, mert nem biztos, hogy ki tudja magát akasztani. Nagyon kemény a feladat" - vázolta a helyzetet a szakember.

Megjegyezte,

a magyar törvények nem is engedik, hogy ilyen körülmények között búvárok dolgozzanak,

a hajóroncsba való behatolás is tilos.

"A keddi mentés során kiemelt holttest be volt szorulva egy ablaknyílásba, nagyon komplikált, nagyon hosszú, 4 órás merülés során sikerült a felszínre hozni" - részletezte Szathmári Zsolt.

A szakember örült a kérdésnek, hogy milyen az együttműködés a dél-koreai kollégákkal, ugyanis esténként ők is olvasnak kommenteket: "Egy dologról senki nem beszél, hogy soha nem találkoztunk még ilyen szakmai összefogással.

A TEK olyan szintű logisztikát és irányítást alkalmaz, amit éveken keresztül árvízi mentéseknél, védekezésnél még nem tapasztaltunk. Bármit kimondunk, hogy szeretnénk a mentéshez, máris itt van."

A koreai, az osztrák, a cseh és a magyar búvárok merülései egyébként be vannak kamerázva szonárral, a hangjuk pedig ki van vezetve a felszínre, a merüléseket folyamatosan szakértők elemzik, ha váltani kell másik technikára, azonnal tudnak szólni.

Szathmári Zsolt arról is beszélt, hogy

a koreai búvárok hozzáállása, munkája kimagasló a többieké közül, úgy fogalmazott, hogy ők "egómentesek",

de azt rögzíteni kell, hogy a helyismeret a magyarok mellett szól: "Mi vagyunk itthon. Ők nem találkoztak ilyen vízzel, ilyen sodrással, de ha látnak bármi, számukra új dolgot, azt azonnal átveszik."

Arra, hogy mikor lesz esély a roncsok kiemelésére, Szathmári Zsolt úgy válaszolt, szerda estére helyszínen lesz a Clark Ádám daru, és megkezdődik a hajó kiemelése a benne lévő holttestekkel együtt.

"Lassan már elég információ gyűlik össze, hogy ez hogyan fog megtörténni, nem akarok jósolgatni, de azt kell tudni,

jó esetben 4-5 hét kiemelni egy ilyen roncsot

- normál vízállásnál." A vízállás és a sodrás a hátrányukra dolgozik, az időjárás viszont az előnyükre.

A kiemelés során is lesz búvármunka: rögzítik a hajót, megkotorják a hajó előtti kőszórást, oldalról aláfűznek drótköteleket, azokat ellenőrzik, majd miután fent behúzták a drótköteleket, azokat lent újra ellenőrzik. A kiemelés során folyamatosan figyelni kell, hogy nem úszik-e el egy holttest vagy bármi más.

A tragédia

A baleset csaknem egy hete történt: szerda este valamivel 9 óra után a Margit hídnál ütközött össze a Viking szállodahajó és a dél-koreai turistákat szállító Hableány turistahajó - az utóbbi felborult és másodpercek alatt elsüllyedt. Hét embert kimentettek a környező hajókon lévők, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták, 21 ember eltűnt. Az öt újabb holttest kiemelése nyomán még 16 embert keresnek, köztük a Hableány kétfős magyar személyzetét.

A hajóbalesettel kapcsolatos összes hírt ITT olvashatják!