Infostart.hu
eur:
349.99
usd:
301.74
bux:
138433.83
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Pexels

Szokatlan megoldás gyógyíthatná meg a Földet

Európában több millió hektárnyi területet érint a talaj minőségromlása, ami az élelmiszer-termelés mellett az éghajlat szempontjából, a vidéki létben és a biodiverzitás fenntartásában is fontos szerepet játszik - figyelmeztet az MTA.

A talaj egy limitált természeti erőforrás, aminek romlása Európában, így Magyarországon is probléma - mondta az InfoRádiónak Tóth Gergely, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

"Európában 112 millió hektárnyi terület érintett csak az erózió által. A szél is elhordja a felső talajréteget, ez további 42 millió hektárnyi területet érint" - hangsúlyozta a szakember.

Magyarországgal kapcsolatban pedig kijelenthető, hogy a termőterületek jó része vagy a szél, vagy a víz által sújtott, és más degradációs folyamatok is vannak

- mutatott rá. "Ha tömörödik a talaj, már nem tudja úgy felvenni a vizet. A szervesanyag-tartalma is csökken, savanyúbb, szikesebb lesz. A legszomorúbb folyamat mégis a talaj beépítése".

A minőségromlás mellett tehát a mennyiségi csökkenés is megfigyelhető a talaj esetében, ráadásul

Magyarországon az európai átlagot meghaladó módon építjük be területeinket.

Mint elmondta, egy centiméternyi talajréteg képződéséhez évszázadok kellenek, ezt pedig akár egy heti eső is tönkre tudja tenni.

Egy konkrét pontra mutatva Tóth Gergely elmondta,

a föld szervesszén-tartalmának csökkenése rendkívül veszélyes, és ez bizony az intenzív művelés kialakulásával indult be.

"Ha a szervesanyagok lebomlanak, a szén szén-dioxid formájában távozik a levegőbe.

Ez a folyamat egyrészt gyorsítja a klímaváltozást,

másrészt rontja a talaj minőségét. A helyzet orvoslására egyébként vannak kezdeményezések: a talaj széntartalmát évente 0,4 ezrelékkel kellene növelni világszerte - ez kompenzálni tudná a mezőgazdaságból eredő üvegházgázok hatását, sőt jórészt még a más tevékenységből származó, klímaváltozást okozó gázok kibocsátását is" - adott némi reménysugarat Tóth Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×