A 2015-ös párizsi klímacsúcson Magyarország az EU-delegáció részeként vett részt. Akkor az Európai Unió azt vállalta 2030-ra, hogy legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, ezzel összhangban

Magyarország is megtette a maga vállalását: 20 százalékon kell tartani a megújuló energia felhasználását.

Közben hazánk szén-dioxid-kibocsátása a 2015-ös mért adat óta folyamatosan növekszik, és

Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban

(CCPI 2019), amelyet hétfőn tettek közzé Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI tizennégy éve 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A legfrissebb mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítők között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Kaderják Péter energia- és klímaügyi államtitkár szerint ennek ellenére nem érdemes lebecsülni az ország teljesítményét, amit a klímaváltozás elleni küzdelemben tesz.

"A rendszerváltozás óta 30 százalékkal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását,

ez Európában is kiemelkedőnek számít. Emellett az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 6 tonna" - sorolta Kaderják az InfoRádiónak, hozzátéve, az európai átlag 8 tonna.

Ami a közeljövőt illeti, szerinte

az energiamegtakarítás területén van tennivalónk, különös tekintettel az épületek energiafelhasználásának a javítására.

A magyar klímapolitikának - mint elmondta - része az atomenergia-felhasználás is, "hiszen ez az a villamosenergia-termelési forma, amely zéró kibocsátás mellett nagyon nagy mennyiségű termelést tesz lehetővé".

Kaderják Péter szerint meg kell találni a lakossági energia-korszerűsítési programok forrását, ilyen lehet például az eladott szén-dioxid-kvótánk.