Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Sűrű köd nehezíti a közlekedést az M7-es autópályán Sávoly közelében.
Nyitókép: MTI/Varga György

Vigyázat, mostantól 30 ezres bírság fenyegeti az autósokat

A ködlámpát még a legmodernebb autókban is kézzel kell bekapcsolni, de ha rosszkor tesszük, az sokba kerülhet.

Ősz végén, tél elején egyre többször van köd, romlanak a látási viszonyok, de az első, illetve hátsó ködlámpa bekapcsolásával segíthetünk. Ezt bizony még a legmodernebb és legdrágább autókban is manuálisan kell megtennünk, ugyanis egyelőre még nem léteznek olyan szenzorok, melyek 100 százalékos megbízhatósággal el tudják dönteni, hogy mikor kell bekapcsolni a ködlámpát.

A ködfényszóró használatának szabályairól a hvg.hu azt írja, hogy a KRESZ-benmindössze ennyi olvasható: "Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják." Magyarul csak abban az esetben szabad bekapcsolni a ködlámpát, ha arra a látási viszonyok romlása miatt ténylegesen szükség van.

A német szabályozás szerint autópályán és a gyorsforgalmi utakon 150 méter alatti látótávolság esetén kell bekapcsolni az első ködlámpát. Lakott területen kívül 100-120 méter, lakott területen belül pedig 60-70 méternél rövidebb látótávolság esetén kell használni a ködfényszórót. A ködzárófényt pedig kizárólag erős ködben, 50 méternél rövidebb látótávolság esetén szabad bekapcsolni.

Ha a látási viszonyok nem indokolják a ködlámpák nappali/éjszakai használatát, akkor a hazai rendőrök akár 30 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak a bekapcsolt ködlámpával közlekedőkre. Németországban alacsonyabbak a büntetési tételek, itt alaphelyzetben 20 eurós (6400 forint) büntetés jár, ami 35 euróra (11 300 forint) növekszik, ha esetleg balesetet is okozunk.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×