eur:
413.99
usd:
396.5
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

CEU-ügy: 2019-re tolnák a határidőt

Rektori konferencia: jogos igény a szabályozás, de az nem vezethet magas színvonalú intézmények bezárásához.

A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de ez nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését. A rektori konferencia a jogszabály hatályba lépése időpontját 2019 szeptemberére tolná ki.

A Magyar Rektori Konferencia elnöksége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kiegészülve hétfőn tárgyalt a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról.

A rektori konferencia honlapján közzétett állásfoglalásban, utalva arra, hogy a sajtóból értesült a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról, sajnálattal állapította meg, hogy az előterjesztő nem biztosított véleményezési lehetőséget.

Kitértek arra is, hogy a törvényjavaslat körül kialakult polémia olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgytól.

Az MRK elnöksége szakmai szervezetként nem kíván a napi politikai viták résztvevőjévé válni - jelezték.

Kiemelték: elismerik és jogosnak tartják azon kormányzati szándékot, hogy - tekintettel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra - a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzéseire egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak.

Ez a szabályozási igény azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez - rögzítették.

Rámutattak: nem kitérve az amerikai Central European University (CEU) és a magyarországi Közép-európai Egyetem (KEE) közötti jogi és adminisztratív különbségekre, az MRK-nak és a magyarországi egyetemeknek egyaránt érdeke, hogy elismerjék és támogassák a KEE azon törekvését, hogy a továbbiakban is Magyarországon működjön, természetesen eleget téve a magyar akkreditációs és egyéb jogszabályokban előírt követelményeknek.

Az MRK arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék, ehhez az MRK minden segítségét és fórumát felajánlja - írták.

Az MRK elnöksége fontosnak tartja, hogy a végrehajtás során szakmai értékek ne menjenek veszendőbe.

Tekintettel arra, hogy a szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, az MRK elnöksége javasolja, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére.

Mint írták, az elnöksége aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet.

Mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására - olvasható az állásfoglalásban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 05:00
×
×
×
×