Beszédében a külgazdasági és külügyminiszter szólt azokról a világunkat átalakító alapvető változásokról, amelyek nyomán a globális biztonsági helyzet is átalakult.

"Ma már nem túlzás új világrend létrejöttéről beszélni, mint ahogyan az sem túlzás, hogy a második világháború óta most a legsúlyosabb a helyzet" - fogalmazott Szijjártó Péter, hangsúlyozva: az új világrendben a béke és a biztonság fenntartása a korábbinál jóval több erőfeszítést követel.

Ez az ENSZ-től is új hozzáállást követel, szögezte le a miniszter, és kifejtette, hogy a világszervezetnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie nemcsak a békefenntartásra, hanem a konfliktusok megelőzésére is.

"Hazánk támogatja az ENSZ azon reformfolyamatait, amelyek hangsúlyosabbá teszik a békefenntartás mellett a konfliktusok megelőzését szolgáló munkát" - ismertette a magyar álláspontot Szijjártó Péter.

Kifejtette azt is, hogy Magyarország szerint a legsúlyosabb fenyegetés a világra a terrorszervezetek erősödő hálózata. Elmondta, hogy ezek a terrorszervezetek ma már számos országot bénítanak meg, és "emberek tízmillióiról tudunk, akik vagy a terrorfenyegetésben élnek, vagy éppen menekülnek el ezekről a vidékekről".

A miniszter szerint a helyzet megváltoztatásához le kell győzni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, s ebben a harcban Magyarország részt is vesz. Közölte, hogy az év végéig már 150 magyar katona teljesít szolgálatot az Iszlám Állam ellen küzdő koalícióban.

Beszédében Szijjártó Péter kitért az európai helyzetre is. Hangsúlyozta, hogy Európára az Iszlám Állam különös veszélyt jelent, mert a terroristák kihasználták a bevándorlási hullámot s azt, hogy "a képmutató és alkalmatlan európai politika" miatt könnyen bejuthattak Európába. "Ennek következtében Európa biztonsági helyzete romlik, a terrorfenyegetettség növekszik" - elemezte a helyzetet a miniszter.

Leszögezte, hogy Európának meg kell védenie magát, s vissza kell szereznie a határai védelme fölötti képességet, annál is inkább, mert a vén kontinens déli és délkeleti szomszédságában fenyegető a helyzet. Elmondása szerint 30-35 milliónyian élnek a fenyegetett térségben, s éppen emiatt bármikor úgy dönthetnek, hogy megindulnak Európába.

"Ezért fokozni kell az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcot, és segíteni kell azokat az államokat - Törökországot, Jordániát, Libanont, valamint az iraki Kurdisztánt -, amelyek gondoskodnak a terror elől menekülőkről" - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. Ugyanakkor fontosnak tartotta felhívni a figyelmet: "a biztonság és a fenntartható fejlődés kéz a kézben jár egymással, ezért a kedvezményezett országoktól meg kell követelni, hogy a támogatásokat úgy használják fel, hogy azok hozzájáruljanak az embereket menekülésre kényszerítő okok megszüntetéséhez".

Végezetül beszédében Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország készen áll a segítségre: az idén négymillió dollárt fordít az ENSZ békefenntartó tevékenységére, és 91 magyar katona teljesít szolgálatot a békefenntartóknál.

A beszéd után a miniszter munkaebéden vett részt, amelyen a leendő ENSZ-főtitkár megválasztásának folyamatát és az új főtitkár előtt álló feladatokat vitatták meg.

Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon adott tájékoztatásában elmondta: Magyarország álláspontja szerint a világszervezet új főtitkárának a közép- vagy kelet-európai térségből kell jönnie, annál is inkább, mivel ez a térség az elmúlt évtizedekben nem "adott" ENSZ-főtitkárt.