A solymári vasútállomás falán elhelyezett emléktáblát Solymár, Nagykovácsi, a II. kerületi Pesthidegkút, Pilisborosjenő, valamint Üröm települési és német nemzetiségi önkormányzatai állították abból az alkalomból, hogy 1946-ban sváb lakosok ezreit vitték innen Németországba.

A miniszter kiemelte, azokra a honfitársakra emlékezünk, akiket a történelem igaztalan erői kényszerítettek hazájuk elhagyására. Az emléktábla arra figyelmeztet, hogy ma is vigyázni kell arra a közösséget összetartó erőre, amit a magyaroknak és a magyarországi német nemzetiségnek a sorközösségben átélt történelmi események, a belőlük eredő tanulságok és ma már közös jövőkép is adnak.

Varga Mihály emlékeztetett rá: azoknak az embereknek az emléke előtti tisztelgés ez, akiket pusztán származásuk miatt fosztottak meg otthonaiktól, űztek el hazájukból és tettek földönfutóvá. Soha, semmivel sem igazolható igazságtalanság volt ez - mert a soha nem létező - kollektív bűnösség elvtelenségén alapult - mondta.

A magyarság akkor 200 ezer emberrel lett szegényebb és kevesebb, további pótolhatatlan veszteséget jelentenek az elűzött családok gyermekei és unokái is. Ami akkor történt soha nem ismétlődhet meg - jelentette ki a miniszter.

Ma Magyarország kormánya megvédi a polgárait - mondta, hozzátéve: a választott vezetők mindenkori kötelessége, hogy olyan szabad országot működtessenek, amely egyenlőséget ad polgárainak, érvényt szerez értékeinek és nemzetközi szinten is bátran kiáll meggyőződése mellett.

Varga Mihály tiszteletét és együttérzését fejezte ki a kitelepített németeknek és leszármazottaiknak, amiért emelt fővel tudták viselni meghurcolásukat, és képesek voltak az újrakezdésre és megbocsátásra.

Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója beszédében felidézte: 1946. január 19-től a következő 3 évben több mint 220 ezer magyarországi német nemzetiségű magyar állampolgárt űztek el hazájából, ami egész Magyarország számára tragédiát jelentett.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar politika, a magyar közélet hozzáállásában 2007 volt a fordulat, amikor a Parlamentben a magyarországi németek elűzésének emléknapját tartották. Ez vezetett el 2012-höz - folytatta -, amikor az Országgyűlés január 19-ét az elhurcolás emléknapjává, majd 2013-ban az elűzetés és elhurcolás emléknapjává nyilvánította.

Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök ez év január 19-i budaörsi beszéde megerősítette, hogy a magyar politikának a Magyarországon élő nemzetiségekkel kapcsolatos pozitív fordulata valós és tartós elmozdulás.

Ritter Imre kitért a parlamenti képviseletre is, és úgy fogalmazott: "az elmúlt két évben a kezünkbe kaptuk a jövőnket, a lehetőségeinket, és most lehet látni, hogy mit veszítettünk az elmúlt 20 évben". A szószóló optimizmusának adott hangot a jövővel kapcsolatban, ugyanakkor nehezményezte, hogy a történelemkönyvek és az oktatás még mindig kevéssé foglalkozik a témával.

Az emléktáblát Varga Mihály és Ritter Imre leplezte le, a települési és a német nemzetiségi önkormányzatok vezetői emlékszalagot helyeztek el.

Az emléktáblát díszítő bronz domborművet Kovács Jenő szobrászművész készítette.