Infostart.hu
eur:
360.25
usd:
309.19
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
Az ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat képén egy hajnali orosz légitámadás színhelyén tûzoltó Kijevben. MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

Vitalij Klicsko: Kijev az életéért küzd!

Az ukrán főváros polgármestere drámai hangú interjúban számolt be a BBC-nek a hétfőre virradó éjjel történt tömeges orosz légicsapásról.

Kijevben keddre virradó éjjel mínusz húsz fok közelébe süllyedt a hőmérséklet. A Reuters tudósítója szerint valószínűleg ez lehetett az idei tél legfagyosabb éjszakája. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy ezt a rendkívüli hideget használták ki az oroszok arra, hogy tömeges rakéta- és dróncsapást mérjenek Kijevre, Harkivra, Odesszára, valamint más ukrán városokra.

A brit hírügynökség helyszíni jelentések alapján arról számolt be, hogy az oroszok legalább 450 drónt és 70 rakétát indítottak, szinte kizárólag ukrán hőközpontok, fűtőművek, illetve lakónegyedek ellen. A Kyiv Independent összesítése alapján majdnem 300 darab iráni eredetű Shahed drón, 32 Iskander-M és Sz-300 ballisztikus rakéta, továbbá 28 H-101, valamint Iszkander-K légi-indítású robotrepülőgép zúdult Ukrajnára. Bár halottakról egyelőre nem érkezett jelentés, de többen megsebesültek a repeszektől, a drónok és az épületek törmelékeitől.

A legsúlyosabb csapást Kijevre mérték az oroszok. A város főpolgármestere azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy 1170 lakótelepi ház maradt fűtés nélkül a rettenetes hidegben. Vitalij Klicsko azt is elmondta, hogy a háború kitörése óta már 2000-nél is több lakóházat tettek tönkre a légitámadások, amelyeknek több mint 300 civil, köztük 30 gyerek esett áldozatul.

„Az oroszok a szülővárosunk rombolásával akarják megtörni az ellenállásunkat. Kijev azért fontos a számukra, mert ha ez a város elesik, akkor egész Ukrajna odaveszhet. Nem véletlen, hogy a háború első napjaiban hatalmas erőkkel próbálták meg elfoglalni" – magyarázta a főpolgármester. Azt is elismerte, hogy 2014-es hivatalba lépése óta most éli át a legkritikusabb időszakot. „Éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a város működőképes maradjon” – tette hozzá.

Ám most új ellenséggel, a rendkívüli hideggel is meg kell küzdeniük. Ezért kérte Vitalij Klicsko, hogy aki teheti, egy időre hagyja el a várost és menjen inkább vidékre. „Kijev Kelet-Európa legnagyobb települése, ahol a háború előtt 3,5 millió ember lakott. Most azonban néha még a legalapvetőbb életfeltételeket, az ivóvizet, az áramot és a fűtést sem tudjuk mindenkinek biztosítani, mert az oroszok módszeresen pusztítják a közműveinket” – mondta.

A nehézsúlyú ökölvívó világbajnokból lett főpolgármester azt hangoztatta, hogy a kritikus infrastruktúrák rombolásával a háború új szakaszába lépett. „Vlagyimir Putyinnak nem csak a Krím-félsziget és a Donbasz kell, ő egész Ukrajnát akarja. Mivel a hadserege már négy éve nem képes legyőzni bennünket, úgy gondolta, más módon töri meg az ukránok ellenállását. Kezdetben én sem értettem, mire jó a vízvezetékek, az elektromos hálózat vagy a távfűtés szétbombázása. De most már világos: az emberek életét akarja annyira megkeseríteni, hogy végül feladják a küzdelmet és behódoljanak Moszkvának” – fogalmazott.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester (k) és Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter (jobbra) egy korábbi orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester (k) és Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter (jobbra) egy korábbi orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben.

A Reuters arra emlékeztet, hogy alig pár napja – Donald Trump amerikai elnök kérésére – Vlagyimir Putyin beleegyezett a Kijev elleni légicsapások felfüggesztésébe. Ennek megfelelően az ukrán vezetés is bejelentette, hogy tartózkodik az orosz energiaipari létesítmények további pusztításától. Ám utóbb kiderült, hogy a Kreml csupán néhány napos fegyvernyugvásba ment bele, ami február elsején le is járt.

Másodikáról harmadikára virradó éjjel aztán minden korábbinál súlyosabb légicsapások érték a nagy ukrán városokat. Harkivban például az orosz rakéták annyira megrongálták a város legnagyobb fűtőművében, hogy a kezelők kénytelenek voltak kiengedni a vizet több száz lakás radiátoraiból. Attól tartottak ugyanis, hogy a kazánok leállása miatt a víz belefagy a rendszerbe, a jég pedig szétrepeszti a csöveket. A város polgármestere azt közölte, hogy ezzel 820 lakóházban szűnt meg a központi fűtés, pedig a hőmérséklet mínusz húsz fok alá süllyedt.

„Nem volt más megoldás, mint leereszteni a vizet, hogy legalább megóvjuk a hálózat épen maradt részeit” – indokolta a lépést Ihor Tyerehov a Telegram közösségi portálon hajnalban közzétett bejegyzésében.

Az éjszakai orosz légitámadás következtében több mint 50 ezer ember maradt áram nélkül Odesszában. A drónok és rakéták számos lakóházat és középületet rongáltak meg. A Moldovával határos Vinyica oblasztyban pedig ötven település nincs energia szolgáltatás – jelentette a Kyiv Post.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Késő este talált új erőre a forint – Magyar Péter megszólalásai és a csúcson levő államadósság miatt izgalmas napja volt a devizának

Késő este talált új erőre a forint – Magyar Péter megszólalásai és a csúcson levő államadósság miatt izgalmas napja volt a devizának

Reggel még úgy tűnt, hogy a mai nap is a dollár erősödéséről fog szólni, mivel a piac egyre inkább aggódva figyeli az iráni háború gazdasági hatásait, az elszálló olajárakat és a gyorsuló inflációt, így menedéket keres. Délután azonban kiszivárgott, hogy az USA elfogadhatta az iráni olajszankció feloldását, aminek a hatására a dollár gyengülésbe fordult át, míg a forint tartja magát, sőt, némileg erősödött a nap eleje óta. Eközben az MNB friss adatokat tett közzé, amiből kiderült, hogy négy és fél éves csúcson van a magyar államadósság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×