Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
310.47
bux:
132855.51
2026. április 28. kedd Valéria
Az ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat képén egy hajnali orosz légitámadás színhelyén tûzoltó Kijevben. MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

Vitalij Klicsko: Kijev az életéért küzd!

Az ukrán főváros polgármestere drámai hangú interjúban számolt be a BBC-nek a hétfőre virradó éjjel történt tömeges orosz légicsapásról.

Kijevben keddre virradó éjjel mínusz húsz fok közelébe süllyedt a hőmérséklet. A Reuters tudósítója szerint valószínűleg ez lehetett az idei tél legfagyosabb éjszakája. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy ezt a rendkívüli hideget használták ki az oroszok arra, hogy tömeges rakéta- és dróncsapást mérjenek Kijevre, Harkivra, Odesszára, valamint más ukrán városokra.

A brit hírügynökség helyszíni jelentések alapján arról számolt be, hogy az oroszok legalább 450 drónt és 70 rakétát indítottak, szinte kizárólag ukrán hőközpontok, fűtőművek, illetve lakónegyedek ellen. A Kyiv Independent összesítése alapján majdnem 300 darab iráni eredetű Shahed drón, 32 Iskander-M és Sz-300 ballisztikus rakéta, továbbá 28 H-101, valamint Iszkander-K légi-indítású robotrepülőgép zúdult Ukrajnára. Bár halottakról egyelőre nem érkezett jelentés, de többen megsebesültek a repeszektől, a drónok és az épületek törmelékeitől.

A legsúlyosabb csapást Kijevre mérték az oroszok. A város főpolgármestere azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy 1170 lakótelepi ház maradt fűtés nélkül a rettenetes hidegben. Vitalij Klicsko azt is elmondta, hogy a háború kitörése óta már 2000-nél is több lakóházat tettek tönkre a légitámadások, amelyeknek több mint 300 civil, köztük 30 gyerek esett áldozatul.

„Az oroszok a szülővárosunk rombolásával akarják megtörni az ellenállásunkat. Kijev azért fontos a számukra, mert ha ez a város elesik, akkor egész Ukrajna odaveszhet. Nem véletlen, hogy a háború első napjaiban hatalmas erőkkel próbálták meg elfoglalni" – magyarázta a főpolgármester. Azt is elismerte, hogy 2014-es hivatalba lépése óta most éli át a legkritikusabb időszakot. „Éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a város működőképes maradjon” – tette hozzá.

Ám most új ellenséggel, a rendkívüli hideggel is meg kell küzdeniük. Ezért kérte Vitalij Klicsko, hogy aki teheti, egy időre hagyja el a várost és menjen inkább vidékre. „Kijev Kelet-Európa legnagyobb települése, ahol a háború előtt 3,5 millió ember lakott. Most azonban néha még a legalapvetőbb életfeltételeket, az ivóvizet, az áramot és a fűtést sem tudjuk mindenkinek biztosítani, mert az oroszok módszeresen pusztítják a közműveinket” – mondta.

A nehézsúlyú ökölvívó világbajnokból lett főpolgármester azt hangoztatta, hogy a kritikus infrastruktúrák rombolásával a háború új szakaszába lépett. „Vlagyimir Putyinnak nem csak a Krím-félsziget és a Donbasz kell, ő egész Ukrajnát akarja. Mivel a hadserege már négy éve nem képes legyőzni bennünket, úgy gondolta, más módon töri meg az ukránok ellenállását. Kezdetben én sem értettem, mire jó a vízvezetékek, az elektromos hálózat vagy a távfűtés szétbombázása. De most már világos: az emberek életét akarja annyira megkeseríteni, hogy végül feladják a küzdelmet és behódoljanak Moszkvának” – fogalmazott.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester (k) és Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter (jobbra) egy korábbi orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester (k) és Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter (jobbra) egy korábbi orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben.

A Reuters arra emlékeztet, hogy alig pár napja – Donald Trump amerikai elnök kérésére – Vlagyimir Putyin beleegyezett a Kijev elleni légicsapások felfüggesztésébe. Ennek megfelelően az ukrán vezetés is bejelentette, hogy tartózkodik az orosz energiaipari létesítmények további pusztításától. Ám utóbb kiderült, hogy a Kreml csupán néhány napos fegyvernyugvásba ment bele, ami február elsején le is járt.

Másodikáról harmadikára virradó éjjel aztán minden korábbinál súlyosabb légicsapások érték a nagy ukrán városokat. Harkivban például az orosz rakéták annyira megrongálták a város legnagyobb fűtőművében, hogy a kezelők kénytelenek voltak kiengedni a vizet több száz lakás radiátoraiból. Attól tartottak ugyanis, hogy a kazánok leállása miatt a víz belefagy a rendszerbe, a jég pedig szétrepeszti a csöveket. A város polgármestere azt közölte, hogy ezzel 820 lakóházban szűnt meg a központi fűtés, pedig a hőmérséklet mínusz húsz fok alá süllyedt.

„Nem volt más megoldás, mint leereszteni a vizet, hogy legalább megóvjuk a hálózat épen maradt részeit” – indokolta a lépést Ihor Tyerehov a Telegram közösségi portálon hajnalban közzétett bejegyzésében.

Az éjszakai orosz légitámadás következtében több mint 50 ezer ember maradt áram nélkül Odesszában. A drónok és rakéták számos lakóházat és középületet rongáltak meg. A Moldovával határos Vinyica oblasztyban pedig ötven település nincs energia szolgáltatás – jelentette a Kyiv Post.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter közölte két új miniszterjelölt nevét

A két miniszteren kívül egy kormánybiztos-jelöltet is megnevezett keddi Facebook-posztjában a Tisza Párt elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.04.29. szerda, 18:00
Szűts Ildikó
a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója
Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

Nicolás Maduro venezuelai elnök január eleji elrablása, majd amerikai bíróság elé állítása óta állandó beszédtémává vált, hogy az immár "Donroe-elvként" emlegetett külpolitikai doktrína jegyében legközelebb Kubára vethet szemet az Egyesült Államok elnöke. Donald Trump több ízben hangot adott annak, hogy a karibi szigetország a következő a listáján, az "összeomlóban lévő" kommunista rezsim felett pedig "barátságos" eszközökkel, de akár más módon is kész átvenni a hatalmat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök erre válaszul kijelentette, Havanna készen áll a harcra, ha ez bekövetkezne. Az amerikai szankciók, fenyegetések és a súlyos humanitárius válság közepette ugyanakkor nemrég Kuba megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Washingtonnal. Sajtóhírek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a 94 éves Raúl Castro unokája, "Raulito" között számos "eszmecsere" zajlott a jövőről, miközben Kubában is a "Delcyt keresik", utalva az ügyvivő elnökre, aki Maduro utódjaként Amerika-barátabb irányba fordította Venezuelát. De hogyan fogta harapófogóba Trump a szigetországot, és amerikai oldalról tényleg nem zárhatjuk ki a katonai beavatkozást sem? Milyen jövő várhat Kubára? A Global Insight legutóbbi epizódjában erről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika-szakértővel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×