Infostart.hu
eur:
365
usd:
309.8
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Menedékkérők – fordult a kocka Németországban

A legfrissebb hivatalos kimutatás szerint a múlt évben rekordot döntött a német tartózkodás helyett mégis elsősorban az otthont választók száma. Ebből a szempontból Szíria viszi a prímet.

A vonatkozó adatokat a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) tette közzé, és a legtekintélyesebb német portálok egyik „szenzációja” volt. A hivatalnak kulcsszerepe van a menekültek regisztrálásában, és ennek keretében abban, hogy miként alakul sorsuk a fogadó országban.

Eszerint az elmúlt évben jelentősen többen döntöttek a hazatérés mellett, mint a megelőző esztendőkben. Igaz, ehhez német kormányzati támogatás is kellett, egészen konkrétan pénzügyi segély formájában. A kormány ugyanis Alexander Dobrindt belügyminiszter vezérletével fejenként 1000 euró „indulási pénzt” fizet azoknak, akik korábbi szándékaik ellenére mégis inkább a származási országukat választják, illetve – jóval kisebb számban – egy azzal lehetőleg szomszédos, harmadik ország mellett teszik le a garast.

Az adatokból kitűnt, hogy a hazatérés szempontjából magasan Szíria vezet, az az ország ahonnan Afganisztán mellett a legtöbben menekültek Németországba.

Damaszkusz első helyét ugyanakkor magyarázza az is, hogy 2024 decemberében megdőlt a Bassár el-Aszad akkori elnök vezette elnyomó rezsim. Noha az ottani belpolitikai viszonyok teljes mértékben még nem tisztázódtak, Szíria és Németország kapcsolatai jelentősen javultak.

Afganisztánnal kapcsolatban ugyanakkor szögesen más a helyzet. A 2021-ben hatalomra került tálib rezsim továbbra is szalonképtelen, ami rányomja bélyegét Kabul és Berlin viszonyára. Erre utal, hogy német kormányzati támogatással még mindig érkeznek afgán menekültek Németországba. A BAMF szerint

2025-ben összesen 16 576 menekült élt azzal a lehetőséggel, hogy a hivatal, illetve a kormány támogatásával elsősorban származási országába távozzon.

Ez azt jelentette, hogy tavaly 6218-cal több menekülttel hagyta el Németországot, mint 2024-ben.

A hivatal idézett szóvivője szerint változatlanul „erős az érdeklődés” Szíria iránt. December végéig összesen 5976 menedékkérő nyújtott be távozási kérelmet, közülük valamivel több mint 3600 már el is hagyta Németországot.

Külön érdekesség, hogy a német külügyminiszter, a konzervatív Johann Wadephul tavaly októberben tett damaszkuszi látogatása során még bírálta az ottani viszonyokat, és kétségeit fejezte ki a menekültek hazatérésének időszerűsége miatt. Emiatt éles bírálatok érték saját pártjában, a CDU-ban is.

A BAMF által ismertetett program alapján a német kormány elősegíti a menekültek önkéntes visszatérését származási vagy harmadik országokba. Ennek keretében fedezi többek között a repülőjegy-költségeket és „indulási támogatást” fizet. Ez a támogatás felnőtteknek a már említett 1000, gyermekeknek, illetve fiataloknak pedig 500 euró.

Címlapról ajánljuk

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×