Február 9-ig tart annak a jogszabálytervezetnek a társadalmi egyeztetése, amely a Béketanács nemzetközi szervezethez való csatlakozás jogi feltételeit kívánja megteremteni Magyarországon. A legfőbb cél a Béketanács Alapokmányának hazai jogrendbe történő átvétele és kötelező hatályának elismerése.

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök alapító tagja a Béketanácsnak, amelyet Donald Trump amerikai elnök vezet (bizonyos ügyekben kizárólagos hatáskörrel), és amely a jelenlegi nemzetközi válságokra, különösen Európa és a Gázai övezet háborús kihívásaira reagál. Trump számos ország vezetőjét meghívta a tagságba. Az alapítási eseményt a davosi Világgazdasági Fórum helyszínén tartották. A Béketanács döntéshozó testülete a tagállamok képviselőiből áll, taggá válni meghívás után lehet, annak hivatalos elfogadásával.

A most a kormány honlapjára felkerült tervezet szerint a Béketanács „célja a jelenlegi háborús konfliktusok lezárása és újak kialakulásának megakadályozása, ami egyezik a magyar nemzeti érdekkel”.

A törvénytervezet szerint Magyarország jogilag kötelezőnek ismeri el a Béketanács Alapokmányát, amelyet ezzel a törvénnyel hirdet ki.

A javaslat tartalmazza az Alapokmány hiteles angol és magyar nyelvű változatát. Eszerint „minden tagállamnak támogatnia és segítenie kell a békefenntartási műveleteket a saját belső jogi hatásköreivel összhangban.

Az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Béketanácsnak joghatóságot biztosít a tagállamok területén, vagy arra kötelezi a tagállamokat, hogy beleegyezésük nélkül részt vegyenek egy adott béketeremtő misszióban.

Minden tagállam tagsága az Alapokmány hatálybalépésétől számított legfeljebb hároméves időszakra szól, amelyet az elnök jogosult meghosszabbítani. A hároméves tagsági időtartam nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek az Alapokmány hatálybalépését követő évben több mint 1 000 000 000 USD készpénz-hozzájárulást biztosítanak a Béketanácsnak” – olvasható az Alapokmányban. A Béketanácsból bármikor ki lehet lépni, illetve az elnöknek joga van kizárni egy tagországot, amely döntést a tagállamok legalább kétharmada megvétózhat.

Kiderült még a szövegből, hogy a tagok az ügyekben szavazással döntenek, minden országnak egy szavazata van. A határozatokat a jelenlévő és szavazó tagállamok többsége hozza meg, az elnök jóváhagyására is figyelemmel, aki szavazategyenlőség esetén elnöki minőségében is szavazhat. A Béketanács a Végrehajtó Tanácsával közös, rendszeres, szavazás nélküli üléseket is tart, amelyeken a tagállamok ajánlásokat és iránymutatásokat terjeszthetnek elő.

Donald Trump kizárólagos hatáskörével kapcsolatban is van előírás: „a Béketanács küldetésének teljesítése érdekében

az elnök kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a Béketanács által irányított szervezetek létrehozására, módosítására vagy feloszlatására szükség szerint vagy indokolt esetben”.

Az elnök maga jelöli ki utódját, az elnököt leváltani önkéntes lemondás vagy a Végrehajtó Tanács egyhangú szavazatával megállapított cselekvőképtelenség esetén kerülhet sor.

Korábban felvetődött, hogy a tagság tagdíj megfizetésével járna. Egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 29-i Kormányinfón azt mondta: álhír, hogy a Béketanácsban a tagság egymilliárd dolláros befizetési kötelezettséggel jár, Magyarország semmilyen fizetési kötelezettséget nem vállalt.

Az Alapokmány szövege szerint a Béketanács a költségeit a tagállamok, egyéb államok, szervezetek önkéntes hozzájárulásaiból vagy egyéb forrásokból finanszírozza.