Egyre több amerikai katonai egység és katonai jármű, fegyver jelenik meg a Közel-Keleten, miután Donald Trump az utóbbi időben többször is kilátásba helyezte, hogy adott esetben katonai csapást mérhetnek Iránra. Kaiser Ferenc az InfoRádióban elmondta: az Egyesült Államok katari, egyesült arab emírségekbeli, valamint kuvaiti bázisán az elmúlt bő két hétben nagy repülőgépmozgást figyeltek meg, továbbá az amerikai haditengerészeti jelenlét is megnőtt a térségben.

Az Egyesült Államok Közel-keleti Parancsnoksága (CENTCOM) alárendeltségében összesen 18 amerikai bázis található a Közel-Keleten, de vannak még további olyan, főként az európai parancsnokság állományába tartozó katonai bázisok – például Törökországban vagy Cipruson –, amelyeknek a kapacitásait szintén ki lehetne használni egy esetleges Irán elleni támadás során. A biztonság- és védelempolitikai szakértő megjegyezte: a többi között Egyiptomban, Jordániában, Szíriában, Irakban, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban is vannak ilyen bázisok, amelyeken az említett európai állománnyal együtt összesen mintegy 50 ezer ember tartózkodik.

Mint fogalmazott, ezzel együtt „látványosan hiányzik” a szárazföldi komponens, ugyanis zömmel légierő- és felderítő, illetve légvédelmi rakétaegységeket és rakétavédelmi egységeket vezényeltek a térségbe. Kiemelte: ugyanakkor

több térségbeli ország is kijelentette, hogy nem hajlandó részt venni egy Irán elleni támadásban, ami azt jelenti, hogy ezek az államok azt sem engedélyezik, hogy a területükön található amerikai bázisokról csapásokat mérjenek Iránra.

A „leghangosabb kritikus” jelenleg Szaúd-Arábia. A felsorolt amerikai bázisok közül a szakértő szerint a katari, az egyesült arab emírségekbeli és a kuvaiti a legfontosabbak, nem véletlen, hogy az elmúlt napokban ezeken a helyeken volt tapasztalható a legnagyobb mozgolódás.

A spotterek megfigyelései alapján légi utántöltő repülőgépek, F35-ös lopakodó vadászbombázók és F15-ös vadászbombázók érkeztek ezekre a bázisokra, ahol már különféle elektronikai zavaró és repülővezetési pontok is vannak, melyekkel részben az iráni légvédelem bénítását, részben a bevetett amerikai kötelékek irányítását hajthatják végre. Egységeket küldött a térségbe az amerikai haditengerészet, továbbá a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó harccsoportja is megérkezett. Utóbbi a repülőgép-hordozóból és három kísérő rombolóból áll, de ezeken kívül másik három romboló eddig is a Közel-Keleten várt bevetésre. Kaiser Ferenc hozzátette: ezek a rombolók egyesével körülbelül 92-96 rakétasilóval rendelkeznek, amelyekbe az adott feladattól függően töltenek be előre Tomahawk robotrepülőgépeket, légvédelmi rakétákat, rakétavédelmi rakétákat.

Bár nem lehet tudni pontosan, hiszen sosem emelkednek fel a víz felszínére, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint legalább két-három amerikai nukleáris meghajtású, támadó tengeralattjáró is lehet a térségben, amelyek részben ugyancsak Tomahawk robotrepülőgépekkel vannak felfegyverezve. Ezek változattól függően 1500-2500 kilométeres távolságig képesek eljuttatni egy körülbelül 1000 fontos, 450 kilós robbanófejet. Magához a repülőgép-hordozóhoz 60 vadászgép és vadászbombázó tartozik, ami tulajdonképpen a repülőezredet jelenti, és további két-három repülővezetési pont, korai előrejelző gép, illetve a kutató-mentési feladatokra 6-7 helikopter áll a helyi amerikai egységek rendelkezésére.

Kaiser Ferenc összehasonlításképpen megjegyezte: annyi amerikai repülőgép lehet most a Közel-Keleten, mint amennyivel Közép-Európa kompletten rendelkezik, és utóbbiak közül egyik sem F35-ös. Ezzel szemben az iráni légierőnek több száz, de jóval régebbi repülőgépe van. A szakértő úgy fogalmazott, ilyen kapacitások birtokában

az Egyesült Államok „nagyon komoly légicsapás-sorozatot tudna mérni Iránra”, továbbá adott esetben képes lenne újra megtámadni a helyi nukleáris létesítményeket.

A beszámolókban, hírekben ugyanakkor arról nem lehet hallani, hogy nagy létszámú amerikai szárazföldi erők mennének a térségbe. A szakértő kiemelte: Irán területe több mint másfél millió négyzetkilométer, a népessége pedig meghaladja a 90 millió főt, így oda „több százezres haderővel kellene bevonulni ahhoz, hogy kívülről ténylegesen meg lehessen dönteni a rezsimet”. Ez pedig ezres vagy tízezres számban követelne halálos áldozatokat, csak az amerikai oldalon. Azt gondolja, ezt a kockázatot nem fogja felvállalni az amerikai vezetés, az irániak pedig pontosan tudják, hogy „levegőből még senkit nem győztek le harcban, mindig szükség van egy szárazföldi lépcsőre”.

Az USA csak Izraelre számíthatna

Kaiser Ferenc hangsúlyozta: az iráni vezetésnek a tartalékos állománnyal együtt körülbelül egymillió fős fanatizált és jól kiképzett hadereje van, így abban nem igazán lehet bízni, hogy a felkelők megdöntik a rezsimet. Kiemelte, hogy ennek a milíciának „a lojalitása eddig sohasem ingott meg”.

Ezek a fegyveres erőszakszervezetek voltak azok, amelyek korábban számos tüntetést levertek, több tízezer ember halálát okozva.

Úgy véli, az amerikai katonai jelenlét megnövelése inkább elrettentési célokat szolgál. Hozzátette: általában nagyon kevés olyan dolog van, amiben Szaúd-Arábia, Törökország, Irak, Katar és Kuvait politikai vezetése egyetért, most azonban mindannyian „erőteljesen ellene vannak” az amerikai katonai beavatkozásnak. Kaiser Ferenc maximum Izrael támogatását tudja elképzelni, ez viszont szerinte a régióbeli konfliktusok miatt még egy érv lenne a térségbeli muszlim országok szempontjából amellett, hogy az amerikai akció illegitim.

„Ha Izrael nyíltan beáll az USA mögé ebben a kezdeményezésben, akkor ez a támogatás többet árt az amerikai akciónak, mint használ, hiszen a térség országai között egységfront van Izrael megítélésével kapcsolatban, ami szerint eufemisztikusan fogalmazva: nem annyira szeretik Izraelt” – összegzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

(A nyitóképen: „Aki szelet vet, vihart arat” jelentésű, az Egyesült Államoknak célzott fárszi és angol nyelvű felirat egy épületmolinón a teheráni Enkelab (Forradalom) téren 2026. január 27-én, négy nappal az után, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, amerikai hadihajókat vezényeltek a Közel-Keletre.)