Tudni kell, hogy az oroszok számára a nagy honvédőnek nevezett háború a mai napig kiemelten fontos identitásképző erő - olvasható a Cink temetői elemzésében. Még akkor is az volt, amikor a rendszerváltás utáni néhány éves jelcini kuplerájban egy csomó mindent megpróbáltak kidobni a történelmükből. Végül is ezen nincs mit csodálkozni: a most is érvényes narratíva szerint a német fasiszták hitszegő módon támadtak rá a hazára, de a szovjet-orosz népet nem lehetett legyőzni, és nemcsak magukat védték meg a nácizmustól, hanem egész Európát is. Arról, hogy ezenközben sok országot megszálltak és leigáztak a kommunizmus nevében, nem igazán szokás beszélni ott.
"Amikor mi azt mondjuk, a nácizmus és a kommunizmus között nincs különbség, akkor ők ilyesmit nem mondanak. Szerintük egyenlőségjelnek nincs helye, a nagy honvédő háborúval összefüggésben semmiképpen. Az, hogy Borisz Jelcin annak idején lényegében elnézést kért 1956-ért, belefér, de 1945-ért soha nem fog elnézést kérni senki."
Na most amikor Putyin színre lépett, apránként napirendre került a szovjet-orosz történelem e fejezetének további szidolozása. A birodalmi ábrándok szárba szökkentését mi más táplálhatná inkább, mint minden idők legdurvább háborúja, amelyet ők nyertek meg, nem is akárhogyan? Rengeteg eleme van ennek, az új 2. világháborús filmek hosszú sorától a május 9-ei győzelem napi katonai óriásparádékon át egészen a katonasírok megvigyázásáig-felújításáig.
"Ami a Fiumei úti temetőben történt, az ennek a jelenségnek a része. Az, hogy Magyarországon nemcsak 1945 volt, hanem 1956 is, putyini szemmel nézve nem több, mint mellékkörülmény. Sajnálatos nüansz. Ami nekünk felfoghatatlan és teljességgel elfogadhatatlan - hogy ezek az oszlopok ezekkel a feliratokkal ott maradhattak -, azt ők nem is értik."
Az 56-os rész a teljes terület talán harmada-negyede.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál