eur:
393.82
usd:
365.05
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Kinek érte meg, hogy ötmilliárd forintot veszítsen az állam?

A Központi Nyomozó Főügyészség november 30-án rendelt el nyomozást a moszkvai magyar külképviselet épületének eladása ügyében. A magyar állam tavaly 3,5 milliárd forintért adta el az épületegyüttest egy luxemburgi offshore cégnek, a gyanú szerint mélyen a piaci ár alatt. Számítások szerint ötmilliárd forintot bukott az állam azzal, hogy a kétes hátterű cégnek adta el az ingatlankomplexumot, a szerződések szerint kétszer. A Fidesz szerint utólag lepapírozták az ügyletet.

A kereskedelmi képviselet az 1980-as években épült Moszkvában. A 17 ezer négyzetméteres ingatlankomplexum a 2000-es évek elejére már kihasználatlan volt, ezért a kabinet már akkor gondolkozott az eladáson.

2005-ben, amikor Székely Árpád lett a moszkvai magyar nagykövet, az egyik feladatának szabták meg, hogy készítse elő az épület eladását. A volt nagykövet az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől kapott erre vonatkozólag közvetlen utasítást. Ugyanebben az évben született is egy szándéknyilatkozat az épület eladásáról, ez azonban nem bírt semmilyen jogi kötőerővel.

2006-ban kormányhatározatot hoztak arról, hogy a kereskedelmi kirendeltség épületét értékesíteni kell. Faller Jenő külügyi szakállamtitkár a parlament külügyi bizottsága előtt azt mondta, a vagyonkezelő 2008 júliusában írta ki a pályázatot.

"Az MNV Zrt. zárt körű pályázatot hirdetett, amelynek a győztese a Diamond Air luxemburgi bejegyzésű cég lett. A Külügyminisztérium irattárában két szerződésmásolat található, az egyik 2008. március 14-i, a másik november 5-i keltezéssel. Mindkettő ugyanarra az ingatlanra vonatkozik, és azonos vételárat tartalmaz: 21 millió dollárt, azaz akkori árfolyamon számolva 3,5 milliárd forintot" - fogalmazott.

Hol a pénz?


Az Állami Számvevőszék azonban kiderítette, hogy a júliusban kiírt pályázat vételára már márciusban megérkezett az állami vagyonkezelő számlájára. Az MNV nem érti, hogy miért. A Heti Válasz korábban azt írta, hogy 8 és 13 milliárd forintos pályázat is érkezett, az állam tehát minimum ötmilliárd forintot bukott az üzleten.

Tehát adott két szerződés, amely azonos ingatlanra vonatkozik, azonos a vételár, azonosak az aláírók is. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány novemberben akarta lepapírozni a márciusban törvénytelenül megkötött ügyletet. Németh Zsolt szerint az a tény, hogy a Külügyminisztérium semmilyen vizsgálatot senki ellen nem indított, a felelősség elkenése.

Az InfoRádió birtokába került, márciusban kelt szerződésben utalás van arra is, hogy a luxemburgi cég már korábban kifizetett 2,5 millió dollár előleget a magyar államnak, erről viszont senki nem tud. Kérdés, hogy milyen dokumentum, illetve megállapodás alapján, és hogy hol jelent meg ez a pénz - név nélkül nyilatkozó szakértők szerint a 2006-os választási kampányban.

A vevő, aki jól járt, nem ismert, a luxemburgi offshore cégnek ugyanis újabb offshore cégek a tulajdonosai. Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet szerint egy orosz milliárdos, Viktor Vekszelberg állhat a háttérben. Szakértők azonban felhívták a figyelmet arra, hogy magas rangú magyar közvetítők is szakíthattak a pénzből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×