Ha a levegőben a szálló por tartalma két egymást követő napon meghaladja a köbméterenkénti 75 mikrogrammot, az önkormányzatnak tájékoztatnia kell a lakosságot a helyzetről, és a szennyezés mérséklésre kéri a közlekedőket, valamint az egyéb károsanyag-kibocsátókat. Amennyiben a levegő minősége ezután mégis tovább romlik, a szállópor-koncentráció pedig eléri a köbméterenkénti 100 mikrogrammot, életbe lép a riasztási fokozat és a korlátozó intézkedések. Ezt mondja ki a környezetvédelmi és az egészségügyi tárca által kidolgozott, és október 25-én hatályba lépett rendelet - tájékoztatta az InfoRádiót a Fővárosi Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának vezetője.

Gonczlik Tamás hozzátette: a gépjárművek rendszámtáblájára a környezetvédelmi felülvizsgálat nyomán egy kerek zöld vagy egy hatszögletű sárga matrica kerül, amely azt jelzi, mennyi káros anyagot bocsátanak ki. Utóbbival az erősebben szennyező járműveket jelölik meg, amelyek jövőre a téli időszakban a Hungária körgyűrűn belül eső területen nem közlekedhetnek.

Az InfoRádiónak korábban nyilatkozó minisztériumi szakértő, Bibók Zsuzsanna arról beszélt: a nem gázzal működő tüzelőberendezések és a dízelüzemű teherautók és tömegközlekedési járművek a felelősek a szállópor-koncentráció növekedésének legnagyobb részéért. A Fővárosi Polgármesteri Hivatal osztályvezetője szerint ennek ellenére a leghatásosabb eszköz a levegőben lévő káros anyagok mennyiségének csökkentésére a közlekedés korlátozása. Ezzel ugyanis nemcsak kisebb lesz a kibocsátás: a kevesebb autó kevesebb port is kavar fel.

Bibók, a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium főosztályvezetője azt is elmondta, hogy a témában Magyarországhoz legközelebb Bécsben készült felmérés, amelyből az derült ki, hogy a szállópor-koncentráció növekedéséért a közlekedés csak 30 százalékban felelős. Gonczlik Tamás ezzel kapcsolatban kijelentette: Budapesten a legtöbb lakásban gáz- vagy távfűtés van, szilárd tüzelőanyaggal kevesen fűtenek, az ő károsanyag-kibocsátásuk korlátozása nem csökkentené jelentősen a szállópor mennyiségét a levegőben. Ráadásul az intézkedésnek nagyon nehezen lehetne érvényt szerezni.

Budapesten elsősorban a közúti közlekedés okozza a szállópor koncentrációjának növekedését - jelentette ki a Fővárosi Polgármesteri Hivatal osztályvezetője, elismerte: Magyarországon valóban nem készült erre vonatkozó vizsgálat, de végeztek számításokat. Hozzátette: mivel a rendeletet október 17-én kihirdették, 25-én pedig már hatályba is lépett, nem volt idő arra, hogy alapos kutatással készítsék elő azt.

Miért pont a Hungária?

A sárga matricás autókkal jövő évben a fűtési időszakban nem szabad majd közlekedni - e korlátozás célja, hogy elkerülhető legyen a szmogriadó elrendelése. A tájékoztatási és riasztási fokozatokra osztott dinamikus intézkedéscsomag ugyanakkor nem tesz különbséget a város egyes részei között: a Budapest közigazgatási határán belüli teljes közlekedésre vonatkozik - magyarázta Gonczlik Tamás.

A szakértő szerint nem környezetvédelmi probléma, hogy azok az autósok, akik jövőre egy meghatározott időszakban nem hajthatnak be a Hungária körgyűrűn belül eső területre, hol parkolnak majd. "Nekünk az a feladatunk, hogy az egészségünket védjük" - hangsúlyozta, hozzátéve: ha lesznek sárga matricás autók, amelyek éppen a belvárosban vannak a szmogriadó életbe lépésekor, azokat ki sem lehet vinni majd onnan.

Gonczlik Tamás szerint önmagában a rendelet végrehajtása nem igényel KRESZ-módosítást, az a további környezetvédelmi intézkedéssorozat feltétele lesz. Azok az előírások, amelyek szerint a riasztási fokozat életbe lépése után egy-egy napon csak a páros vagy csak a páratlan számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek majd, és a pontszerű szennyező forrásoknak 25 százalékkal kell csökkenteniük károsanyag-kibocsátásukat, rendeletmódosítások nélkül is végrehajthatók.

Az autósok ellenőrzésére is lesz mód: hasonló eszközöket alkalmaznak majd, mint a gyorshajtókkal szemben - hangsúlyozta a Fővárosi Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályának vezetője. Hozzáfűzte: ha a szmogriadóról szóló rendelet érvényben lett volna az elmúlt években, öt-tizenöt alkalommal kellett volna riasztást elrendelni.

Magyarország egyébként nyolc másik uniós tagállammal együtt halasztást kért az Európai Bizottságtól a kisméretű szálló porra vonatkozó uniós légszennyezési határérték alkalmazására.