A politológus azt mondta: újdonság volt még az elnökségi tagok számára is a szombat déli beszédben megfogalmazott ultimátum. Ágh Attila szerint Gyurcsány Ferenc szavai egyértelműen megmutatták, hogy a miniszterelnök igen erős párthátteret akar maga mögött tudni a következő időszakra is.
Az elemző úgy látja, hogy ez a szónoklat valamilyen értelemben visszatérést jelent a Balatonőszödön tavaly elmondott beszédhez azzal a különbséggel, hogy most a parlamenti MSZP-frakciónál jóval szélesebb hallgatósága volt.
A vártnál kisebb a belső ellenzék
Ágh Attila szerint a Gyurcsány Ferencet nem támogató bő tíz százalékba beletartoznak azok, akik elveszítették pozícióikat az önkormányzati választások gyenge eredménye miatt, mások pedig a hatalom koncentrációjától tarthattak. A politológus egyébként korábban azt feltételezte, hogy ez utóbbi tábor lényegesen szélesebb.
Az ellentáborral szemben kettős viszony határozható meg: élesen szembe helyezkedik a Fidesszel, mint szervezettel, ugyanakkor keresi a kapcsolatot az ellenzéki párt mögött álló emberekkel, akiket több gesztussal is megpróbál meggyőzni a reformok szükségességéről - tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
A társadalmi nyomás komoly kihívást jelent az MSZP-nek
Ágh Attila két témát emelt ki Gyurcsány Ferenc hétvégi beszédeiből: a miniszterelnök megpróbálta meghaladni az ipari társadalom világához közvetlenül kötődő, régi típusú baloldalt, új baloldali értékeket hangsúlyozott, emellett pedig a nemzeti progresszió a korábbiaknál is nagyobb szerepet kapott a kormányfő szónoklataiban.
Amíg a külső politikai nyomás összetartja a pártot, és ezt a kongresszus hangulata is híven tükrözte, addig a társadalmi nyomás, az emberek elégedetlensége érezhetően gyengíti az MSZP-t, komoly teljesítménypróbát jelent a nagyobbik kormánypártnak - fogalmazott a politikai elemző.
Hatalmas jégdarabok estek, lecsap Budapestre a szupercella - térkép, riasztások