Infostart.hu
eur:
360.38
usd:
309.05
bux:
0
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Az amerikai légierõ egyik Boeing C-17A típusú tehergépe leszállni készül a pakisztáni Ravalpindinél mûködõ Nur Hán légitámaszponton 2026. április 20-án, az Egyesült Államok és Irán között érvényben levõ kéthetes tûzszünet idején. Donald Trump amerikai elnök elõzõ napi bejelentése szerint az amerikai küldöttség április 20-án ismét Pakisztánba utazik, hogy az iráni delegációval tárgyaljon. Az amerikai haditengerészet idõközben megszállta az iráni zászló alatt közlekedõ TOUSKA teherhajót az Ománi-öbölben, emiatt az iráni vezetés elutasította az újabb tárgyalási fordulót Washingtonnal. A pakisztáni közvetítéssel Iszlámábádban tartott április 10-11-i elsõ tárgyalási forduló eredménytelenül zárult.
Nyitókép: MTI/EPA

A Kreml is reagált a CIA igazgatójának moszkvai útjára

Váratlan és rövid látogatást tett Moszkvában az amerikai Központi Hírszerző Iroda, a CIA igazgatója. John Ratcliffe egy katonai gépen érkezett és néhány órán belül távozott. Hogy miről tárgyalt, arról mindkét fél hallgat, az orosz médiában azonban egymást érik a spekulációk. A Kreml megerősítette a látogatás hírét.

Azok a moszkvaiak, akik kedd reggel a Vnukovó reptéren leszálló repülőket nézegették, alaposan meglepődhettek, amikor feltűnt az égen az amerikai légierő egyik gépe.

A repülő egy Boeing C-17 Globemaster szállítógép volt, amely a Flightradar útvonalkövető oldal szerint az amerikai Marylandből szállt fel és Riga érintésével érkezett Moszkvába. Még érdekesebb volt, hogy ki utazott rajta – ezt több amerikai és orosz médium is megerősítette: John Ratcliffe, a CIA igazgatója.

Az orosz fővárosban nem sokkal később egy amerikai diplomáciai autókonvojt is láttak. Hogy miről és kivel tárgyalt a vendég, a felek nem mondták el. Az Axios amerikai portál annyit még kiderített, hogy Washingtonból megkérték Ukrajnát: a látogatás körüli napokban függessze fel az orosz célpontok elleni támadásokat, a Financial Times pedig úgy tudja: ez alatt a moszkvai és szentpétervári régiókat értették.

Később megerősítette a Kreml szóvivője, hogy John Ratcliffe, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója járt kedden Moszkvában – írja az MTI.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára az Interfax hírügynökséggel szerdán közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadta Ratcliffe-et.

A Kreml szóvivője a The Washington Post című lapnak azt mondta, hogy a látogatás célja „a szakszolgálatok közötti kapcsolat” volt. Egyéb részleteket Peszkov nem közölt Ratcliffe be nem jelentett Moszkvai látogatásáról.

A találkozó lehetséges részleteiről számos spekuláció jelent meg. A Telegraph című brit lap szerint például érdekes, hogy az amerikai hírszerzés most adott ki jelentést arról, hogy Oroszország esetleg eszkalálhatja a feszültséget a NATO-val és kisebb behatolást hajthat végre a területére, hamis zászlós műveletbe kezdhet vagy kibertámadásokat indíthat. Ezt a lehetőséget ismétlik egy ideje lengyel és baltikumi vezetők és az oroszok elleni keményebb fellépés hívei.

A korábbi értékelés az volt, hogy Moszkva nem támadná meg a NATO-t, amíg tart az ukrajnai háború. A lapnak nyilatkozó volt brit katonai tervező-parancsnok, Andrew Turner marsall viszont elvetette, hogy az ukrajnai konfliktus lehetett az egyik téma és arról spekulált, hogy az Iránnak nyújtott támogatás visszafogására kérhették az oroszokat. „Mert „ez az egyik ok, hogy a Trump-kormányzat nem tud nyomást gyakorolni Teheránra”. Az elnök, aki súlyos gazdasági csapással fenyegetőzött, több nemzetközi vezetőt is felhívott és arra kérte őket, hogy állítsanak le minden, Iránnal folytatott ügyletet.

Az orosz médiában közben azt találgatták, kivel találkozhatott a CIA-főnök.

A gazeta.ru híroldal szerint Szergej Nariskin, a külföldi titkosszolgálatok főnöke a logikus partner. Ő már tavaly, Ratcliffe kinevezésekor azt mondta, hajlandó vele találkozni és márciusban fel is hívták egymást.

A Vojennoje Obozrenyije, azaz a Háborús szemle című, jobbára kommentoldal közben egy sehol máshol nem hallott elmélettel állt elő: a CIA-főnök az ukrán gabonaszállítás biztosításáért lobbizott és esetleg felvetette, hogy a felek ne támadják egymás kikötőit. Annyi tény, hogy miközben Ukrajna orosz kikötőket és az általa az „árnyékflottához” sorolt, akár külföldi hajókat lő, addig Moszkva fokozta az odesszai kikötő és szállítási korridor elleni támadásait. Itt haladna át Ukrajna mezőgazdasági exportjának a 90%-a és az ukrán sajtó szerint az orosz csapásokkal válságközeli helyzetbe került az ágazat. Viszont furcsa lenne, ha a témáról a CIA főnöke tárgyalna, amikor a 2022-23-as gabona-alkut az ENSZ és Törökország közvetítésével kötötték meg.

Címlapról ajánljuk

Csiki Gergely: a fő kérdés, hogy lehet egyensúlyt teremteni a kiadási vágyak mellett

Jelzésértékű, hogy 7 százalék fölé kellett emelni az idei költségvetés várható hiányát. Most mindenki arra kíváncsi, hogy kezelhető-e a helyzet megszorítások nélkül. A Portfolio makrogazdasági elemzőjét erről, illetve a piacok bizalmának várható feltételeiről kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×