Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.

A tavalyi előrehozott választások előzménye a korábbi kancellár, Olaf Scholz vezette, az SPD-ből, a Zöldek pártjából és a liberális FDP-ből álló kormánykoalíció 2024 decemberi, azaz idő előtt felbomlása volt. A 2025 február végi szavazás a mandátumok száma alapján a CDU/CSU győzelmét hozta, azonban a „matematikai győztes” gyakorlatilag az AfD volt.

A konzervatív pártszövetség 208 mandátumot szerzett, azaz 12-vel többet, mint a megelőző választásokon. A második helyen végzett AfD viszont képviselőhelyeinek számát 76-tal 152-re növelte, és az új Bundestag második legerősebb pártja lett. A nagy vesztes a szociáldemokrata SPD volt, amely 87 mandátummal szerzett kevesebbet, így összesen 120 képviselővel rendelkezik.

Mindennek ellenére 2025. május 6-án a CDU/CSU az SPD-vel kötött kormánykoalíciót.

A lakosság hangulatán azonban ez semmit nem változtatott, sőt, a felmérések szerint fokozatosan erősödött az ellenék vezető erejének számító, a többi parlamenti párt által kiközösített AfD támogatottsága. Ezt most évfordulós közvélemény-kutatásában az Insa intézet is megerősítette.

Az adatok szerint a válaszadók 66 százaléka ma is úgy szavazna, mint egy évvel ezelőtt, ami utal arra is, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták koalíciója nem a legnépszerűbb a lakosság körében. A Bild című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 24 százaléka a CDU/CSU és az AfD koalícióját támogatná. Ezzel szemben 20 százalék részesítené előnyben az SPD, a Baloldal Pártja és a Zöldek kormányalakítását.

A lakosság hangulati barométerét alátámasztotta az a felmérés, amelyet a közvélemény-kutató intézetek havonta végeznek a Bundestag-pártjainak „pillanatnyi” támogatásáról. Az Insa adatai szerint

a CDU/CSU és az AfD egyaránt 25 százalékkal osztozik az első helyen, míg az SPD 16 százalékkal egy helyben topog. A Baloldal Pártja és a Zöldek egyaránt 11 százalékkal rendelkeznek.

A potenciális szavazók hangulatát ugyanakkor egyáltalán nem tükrözi a parlament pártok „elszántsága”. Olyannyira nem, hogy az AfD-t a többiek teljes mértékben kiközösítik. Ezt a CDU múlt hétvégi kongresszusán személy szerint Friedrich Merz kancellár és pártelnök a leghatározottabban megerősítette. Merz ugyanis két héttel a baden-württembergi tartományi választások előtt pártja tagjait arra figyelmeztette, hogy az AfD-vel szemben „együttműködési tilalom” van érvényben.

Baden-Württemberg mellett az elkövekező hónapokban még négy tartományban rendeznek helyi választásokat. Köztük két keleti tartományban, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában, amelyekben az ellenzéki párt különösen nagy támogatottsággal rendelkezik.

Ezzel szinte egyidőben vált ismertté az is, hogy a kongresszuson nemcsak az AfD-t, hanem a Baloldal Pártját is „veszélyesnek” minősítették.

A hangadó ezúttal nem Merz, hanem Jens Spahn, a CDU parlamenti frakciójának vezetője volt. Arra figyelmeztetett, hogy a „tűzfalat” a Baloldal Pártjával szemben is fenn kell tartani. Mindenfajta együttműködést kizárt a párttal, többek között azzal a váddal, hogy soraiban tolerálja a „zsidógyűlölőket”.

Felrótta azt is, hogy az egykori NDK-s „hagyományokkal” rendelkező párt programjában továbbra is a „szocializmust” képviseli. Támadta Heidi Reichinneket, a párt parlamenti csoportjának a felmérések szerint igen népszerű elnökét, akit Erich Honeckerhez, az NDK államfőjéhez és az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkárához hasonlított.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Vérfürdő a Wall Streeten - Történelmi napot hozott a technológiai papírok kivégzése

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. A zuhanás folytatódott a Wall Streeten a hét utolsó kereskedési napján, több fontos történelmi határt is átlépett a masszív eladási hullám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×