A riporter egyik kérdésében megemlítette: Magyaroroszág és Szlovákia tiltakozása miatt nem született uniós megállapodás az Ukrajnának szánt újabb kölcsönről és az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciós csomagról, Szlovákia pedig bejelentette, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.

Saryusz-Wolski válaszában rámutatott: Magyarország és Szlovákia akkor mondott nemet az Ukrajnának szánt kölcsön jóváhagyására, amikor az erről szóló uniós tárgyalások utolsó szakasza alatt leállt a két országba irányuló ukrajnai kőolajtranzit. Megjegyezte: nem zárná ki azon hipotézis hitelességét, miszerint az ukrajnai tranzit szünetelése mögött „egy brüsszeli-ukrán megállapodás áll, hogy ártsanak Orbán Viktornak a választási kampány hajrájában”.

Lehetségesnek nevezte azt, hogy az ukrajnai szivattyúállomás megrongálása szándékos volt, valamint azt is, hogy egy „politikai műveletről van szó”.

A politikus egyúttal rámutatott: az energiaügyekben „kétoldalú a függőség”, hiszen nemcsak az Ukrajnán keresztül Szlovákiába és Magyarországra irányuló kőolajtranzitról van szó, hanem a két ország például áramot szállít Ukrajnának.

„Szeretném, ha valótlannak bizonyulna a (brüsszeli-ukrán) 'összeesküvés-elmélet', mert ha igaz, akkor Ukrajna lábon lövi magát, Budapestnek és Pozsonynak pedig igaza van” – fogalmazott a tanácsadó. A számukra létfontosságú tranzit hirtelen felfüggesztését Magyarország és Szlovákia „rosszindulatúnak tartja” – állapította meg.

Úgy vélekedett: a tényállás tisztázása ez ügyben minden bizonnyal „sokáig tart”. A parlamenti választás kontextusa viszont „egyáltalán nem véletlenszerű” – húzta alá végezetül Saryusz-Wolski.