A konzervatív miniszter a Merz-kormány tavaly májusi hivatalba lépése óta a kancellár jobbkezeként a szigorítás fő zászlóvivője volt. Nevéhez fűződik a határok ellenőrzésének kiterjesztése, a kiutasítások felgyorsítása és nem utolsósorban a menekültstátuszért folyamodók kérelmének szigorúbb elbírálása. Legutóbb pedig az illetékes hivatalokat utasította arra, hogy menekültek számára szüntessék meg az ingyenes integrációs tanfolyamokat, és arra csakis önköltséges alapon kerülhessen sor.

Ilyen előzmények után szinte szenzációként hatott az az indítványa, hogy a menedékkérők minden tanfolyam nélkül már 90 nap után munkába állhassanak.

A javaslat olyannyira komoly, hogy Dobrindt erre vonatkozóan „sürgősségi program” kidolgozást rendelte el minisztériuma számára.

A program részletei így egyelőre nem ismertek, az azonban igen, hogy a miniszter a menekültek kérelmének elbírálásához sem ragaszkodik. Azaz munkát vállalhatnak anélkül, hogy Németországban maradásukról az illetékes hatóságok hivatalosan döntöttek volna.

A tudósítások szerint a miniszter kezdeményezését nem indokolta. Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy az okot a több szektorban egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiány jelenti. Egyelőre nem tudni azt sem, mi történne, ha a hatóságok a menedékkérelem elutasításáról hoznának határozatot.

A kormánykoalícióban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő miniszter azt ugyanakkor már elégedetten elkönyvelhette, hogy a konzervatívok kormányzati partnere, a liberális menekültpolitika „hagyományos” képviselője, a szociáldemokrata SPD megdicsérte őt.

A párt a közös kormányzás óta erősen bírálta a Dobrindt nevéhez fűződő szigorításokat, és régóta követeli, hogy a menedékkérők már három hónap után dolgozhassanak – emlékeztetett a párt parlamenti frakciójának alelnöke.

„Örömmel fogadjuk, hogy Alexander Dobrindt belügyminiszter támogatja ezt a követelést”

– tette hozzá.

Azt ugyanakkor a belügyminiszter is elismerte, hogy kompromisszumról van szó. A Bild című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ehhez a jogi alapot az új közös európai menekültügyi rendszer fogja biztosítani. Annak szentesítése a Bundestagban küszöbön áll.

Ezen túlmenően érvként hozta fel, hogy a gyors munkába állás segíti az integrációt. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a munkavégzésnek semmilyen befolyása nem lehet a menedékjogi eljárásokra.

Az új szabályozásnak nem célja, hogy befolyásolja a menedékjogi eljárás folyamatát vagy eredményét. Így nincs munkavállalási kötelezettség sem

– idézte Der Tagesspiegel a belügyminisztériumot.

A Munkaügyi Minisztérium szerint ténylegesen hat hónapos munkavállalási tilalom van érvényben azokra a menedékkérőkre vonatkozóan, akiknek kérelmük elbírálásáig befogadóállomásokon kell élniük.