A tervezettnél hosszabb és részletekbe menő sajtótájékoztatóval ért véget az amerikai elnök nagy-britanniai látogatása, ahol két olyan vezető „brománcának” lehettünk tanúi, ami néhány évvel ezelőtt még nem történhetett volna meg.

Donald Trump amerikai elnök MAGA-mozgalma (Make America Great Again) és Keir Starmer brit Munkáspártjának értékvilága ugyanis enyhén szólva sincs köszönőviszonyban, bár a cinikusok megjegyezhetik, hogy amikor üzletről van szó, akkor igen.

Így a királyi fogadás fényével övezett Trump-út fő hozadéka a britek számára az egymilliárd dolláros amerikai–brit technológiai egyezmény lett. „Micsoda nap, 340 milliárd dollár áramlik az Atlanti-óceánon át, mindkét irányba” – kommentálta az alkut Starmer, hozzátéve, hogy „ez a brit történelem messze legnagyobb befektetési csomagja”.

Az egyezmény fő fókusza a mesterséges intelligenciába való befektetések. Az amerikai nagyágyúk, az Nvidia, a Nscale, az OpenAI, a Google és a Salesforce mind nagy pénzeket öntenek a brit gazdaságba, ami Starmer szerint 15 ezer munkahelyet hozhat létre. A brit kormányfő ezt „egy új kor kezdetének” nevezte.

Az alku része a nukleáris energia terén való együttműködés, ami tizenkét fejlett és új nukleáris reaktor építését foglalja magában Anglia észak-keleti részén. Emellett a két ország cégei együttműködnek a kvantum-számítástechnika fejlesztésében is.

A felek ugyanakkor „elkenték” az egyik legnagyobb külpolitikai vitás kérdést, miszerint a britek az önálló palesztin állam azonnali elismerését tervezik.

Trump egy kérdésre válaszolva csak annyit fűzött ehhez, hogy „nézeteltérése” van – „még pár mellett” – ezzel kapcsolatban Starmerrel. Az amerikai elnök korábban azt mondta, a palesztin állam elismerése „megjutalmazná” a Hamászt.

Amire sok brit felvonta a szemöldökét, az Trump megjegyzése az illegális migráció ellen fellépésről volt. Az elnök szerint a jelenség „belülről rombol le országokat” és Starmernek be kell vetnie ellene akár a fegyveres erőket is. Péntek reggel egy brit kormánytag már elismerte, hogy mozgósíthatják a haditengerészetet a migránsokat szállító csónakok ellen, ha szükség van rá.

Volt egy külpolitikai kérdés, ahol látszólagos összhang volt az amerikai és a brit vezető között: Ukrajna.

Míg Starmer elítélte a Kijev elleni orosz rakétatámadásokat és azt állította, hogy Putyin elnök nem úgy viselkedik, mint aki békét akar, Trump úgy fogalmazott: nagyon csalódott Putyinban. Viszont nem sajnálja, hogy Alaszkában találkozott vele, mert „kötelességének” érezte, hogy kiutat találjon a háborúból.

Trump ignorálta azt a kérdést is, amely azt firtatta, hogy veszélyben van-e a szólásszabadság a briteknél – ez utalás volt J. D. Vance alelnök egy korábbi kemény bírálatára. Az amerikai elnök elmondása szerint „nem ismeri” Peter Mandelson volt brit nagykövetet, akit a pedofília miatt elítélt Jeffrey Epsteinhez fűződő bensőséges levelezése miatt Starmer kénytelen volt leváltani.

Hazafelé tartva, a repülőgépén Trump visszavágott az őt bíráló Sadiq Khan londoni főpolgármesternek. Azt mondta, hogy a brit fővárost elönti a bűnözés és ő intézte el, hogy Khan ne lehessen ott a királyi fogadáson.