Infostart.hu
eur:
386.29
usd:
332.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
BRISBANE, AUSTRALIA - NOVEMBER 16:  In this handout photo provided by the G20 Australia, U.S. President Barack Obama waves as he departs from Royal Australian Air Forces Base Amberley after the  the G20 Leaders Summit on November 16, 2014 in Brisbane, Australia. World leaders gathered in Brisbane for the annual G20 Summit and discussed economic growth, free trade and climate change as well as pressing issues including the situation in Ukraine and the Ebola crisis.  (Photo by Patrick Hamilton/G20 Australia via Getty Images)
Nyitókép: Patrick Hamilton/G20 Australia via Getty Images

Az amerikai elnök után kémkedhettek a német szolgálatok – a kancellár tudta nélkül

A jó viszony korábban sem volt – és feltehetően ma sem – akadálya annak, hogy lehallgassák egymás vezetőit egyes országok hírszerző szolgálatai. Ezúttal arra derült fény, hogy az illetékes német szolgálat annak idején Barack Obama volt amerikai elnököt hallgatta le, az amerikai hírszerzésnek pedig hivatali ideje alatt Angela Merkel kancellár volt az „áldozata”.

A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) állítólag a múltban többször is lehallgatta Barack Obama volt amerikai elnök telefonbeszélgetéseit. Minderre a Die Zeit főszerkesztő-helyettese hívta fel a figyelmet Paul Ronzheimer újságíró podcastjában.

A kémkedés elvileg Angela Merkel engedélye nélkül történt

– közölte Holger Stark

A beszámoló szerint a BND előszeretettel hallgatta le azokat a beszélgetéseket, amelyeket Barack Obama az Air Force One elnöki repülőgép fedélzetén folytatott. Ennek az lehetett az oka, hogy az amerikai titkosítási technikák túl bonyolultak voltak a német titkosszolgálatok számára, a levegőben viszont már nehezebb volt a telefonhívások biztonságos titkosítása – magyarázta a főszerkesztő-helyettes.

De nem minden Obama-beszélgetést figyeltek meg, mivel az Egyesült Államok nem volt hivatalos célpont a német hírszerzés számára.

Holger Stark Das erwachsene Land című könyvében azt is kifejtette, hogy a lehallgatott beszélgetéseket írásban rögzítették, amit olvasás után meg kellett semmisíteni. Obama mellett állítólag az amerikai elnök akkor külügyminiszterét, Hillary Clintont is hasonló módon hallgatta le a BND.

Maga a szolgálat nem cáfolta, de nem is erősítette meg az említetteket. „A BND elvileg nem nyilatkozik nyilvánosan olyan ügyekben, amelyek a hírszerzés tevékenységét, illetve annak eredményeit illeti” – mondta a főszerkesztő-helyettes, felidézve azt is, hogy annak idején az amerikai titkosszolgálat Angela Merkel mobiltelefonját is lehallgatta.

Ismeretes, 2013-ban Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott leplezte le, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatta Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Snowden később Oroszországban talált menedéket.

Az akkori leleplezés komoly politikai botrányt kavart, és feszültséget váltott ki a két ország közötti kapcsolatokban. Maga a kancellár felháborodottan reagált: „Barátok között kémkedni – ez elfogadhatatlan”.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×