Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
BRISBANE, AUSTRALIA - NOVEMBER 16:  In this handout photo provided by the G20 Australia, U.S. President Barack Obama waves as he departs from Royal Australian Air Forces Base Amberley after the  the G20 Leaders Summit on November 16, 2014 in Brisbane, Australia. World leaders gathered in Brisbane for the annual G20 Summit and discussed economic growth, free trade and climate change as well as pressing issues including the situation in Ukraine and the Ebola crisis.  (Photo by Patrick Hamilton/G20 Australia via Getty Images)
Nyitókép: Patrick Hamilton/G20 Australia via Getty Images

Az amerikai elnök után kémkedhettek a német szolgálatok – a kancellár tudta nélkül

A jó viszony korábban sem volt – és feltehetően ma sem – akadálya annak, hogy lehallgassák egymás vezetőit egyes országok hírszerző szolgálatai. Ezúttal arra derült fény, hogy az illetékes német szolgálat annak idején Barack Obama volt amerikai elnököt hallgatta le, az amerikai hírszerzésnek pedig hivatali ideje alatt Angela Merkel kancellár volt az „áldozata”.

A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) állítólag a múltban többször is lehallgatta Barack Obama volt amerikai elnök telefonbeszélgetéseit. Minderre a Die Zeit főszerkesztő-helyettese hívta fel a figyelmet Paul Ronzheimer újságíró podcastjában.

A kémkedés elvileg Angela Merkel engedélye nélkül történt

– közölte Holger Stark

A beszámoló szerint a BND előszeretettel hallgatta le azokat a beszélgetéseket, amelyeket Barack Obama az Air Force One elnöki repülőgép fedélzetén folytatott. Ennek az lehetett az oka, hogy az amerikai titkosítási technikák túl bonyolultak voltak a német titkosszolgálatok számára, a levegőben viszont már nehezebb volt a telefonhívások biztonságos titkosítása – magyarázta a főszerkesztő-helyettes.

De nem minden Obama-beszélgetést figyeltek meg, mivel az Egyesült Államok nem volt hivatalos célpont a német hírszerzés számára.

Holger Stark Das erwachsene Land című könyvében azt is kifejtette, hogy a lehallgatott beszélgetéseket írásban rögzítették, amit olvasás után meg kellett semmisíteni. Obama mellett állítólag az amerikai elnök akkor külügyminiszterét, Hillary Clintont is hasonló módon hallgatta le a BND.

Maga a szolgálat nem cáfolta, de nem is erősítette meg az említetteket. „A BND elvileg nem nyilatkozik nyilvánosan olyan ügyekben, amelyek a hírszerzés tevékenységét, illetve annak eredményeit illeti” – mondta a főszerkesztő-helyettes, felidézve azt is, hogy annak idején az amerikai titkosszolgálat Angela Merkel mobiltelefonját is lehallgatta.

Ismeretes, 2013-ban Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott leplezte le, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatta Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Snowden később Oroszországban talált menedéket.

Az akkori leleplezés komoly politikai botrányt kavart, és feszültséget váltott ki a két ország közötti kapcsolatokban. Maga a kancellár felháborodottan reagált: „Barátok között kémkedni – ez elfogadhatatlan”.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mire lehullanak a falevelek, a Fidesznek készen kell állnia

Orbán Viktor: mire lehullanak a falevelek, a Fidesznek készen kell állnia

Tíz pontban összegezte a választási vereség okait és a párt ellenzéki feladatait sorolta kongresszusi beszédében Orbán Viktor pártelnök. Szerinte őszre eljön az ellenállás ideje. A Fidesz a jelenlegi formájában még nem alkalmas arra, hogy jó ellenzéki párt legyen. Javasolja: a párt alakuljon mozgalmi párttá.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×