Infostart.hu
eur:
353.18
usd:
308.62
bux:
142938.48
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
BRISBANE, AUSTRALIA - NOVEMBER 16:  In this handout photo provided by the G20 Australia, U.S. President Barack Obama waves as he departs from Royal Australian Air Forces Base Amberley after the  the G20 Leaders Summit on November 16, 2014 in Brisbane, Australia. World leaders gathered in Brisbane for the annual G20 Summit and discussed economic growth, free trade and climate change as well as pressing issues including the situation in Ukraine and the Ebola crisis.  (Photo by Patrick Hamilton/G20 Australia via Getty Images)
Nyitókép: Patrick Hamilton/G20 Australia via Getty Images

Az amerikai elnök után kémkedhettek a német szolgálatok – a kancellár tudta nélkül

A jó viszony korábban sem volt – és feltehetően ma sem – akadálya annak, hogy lehallgassák egymás vezetőit egyes országok hírszerző szolgálatai. Ezúttal arra derült fény, hogy az illetékes német szolgálat annak idején Barack Obama volt amerikai elnököt hallgatta le, az amerikai hírszerzésnek pedig hivatali ideje alatt Angela Merkel kancellár volt az „áldozata”.

A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) állítólag a múltban többször is lehallgatta Barack Obama volt amerikai elnök telefonbeszélgetéseit. Minderre a Die Zeit főszerkesztő-helyettese hívta fel a figyelmet Paul Ronzheimer újságíró podcastjában.

A kémkedés elvileg Angela Merkel engedélye nélkül történt

– közölte Holger Stark

A beszámoló szerint a BND előszeretettel hallgatta le azokat a beszélgetéseket, amelyeket Barack Obama az Air Force One elnöki repülőgép fedélzetén folytatott. Ennek az lehetett az oka, hogy az amerikai titkosítási technikák túl bonyolultak voltak a német titkosszolgálatok számára, a levegőben viszont már nehezebb volt a telefonhívások biztonságos titkosítása – magyarázta a főszerkesztő-helyettes.

De nem minden Obama-beszélgetést figyeltek meg, mivel az Egyesült Államok nem volt hivatalos célpont a német hírszerzés számára.

Holger Stark Das erwachsene Land című könyvében azt is kifejtette, hogy a lehallgatott beszélgetéseket írásban rögzítették, amit olvasás után meg kellett semmisíteni. Obama mellett állítólag az amerikai elnök akkor külügyminiszterét, Hillary Clintont is hasonló módon hallgatta le a BND.

Maga a szolgálat nem cáfolta, de nem is erősítette meg az említetteket. „A BND elvileg nem nyilatkozik nyilvánosan olyan ügyekben, amelyek a hírszerzés tevékenységét, illetve annak eredményeit illeti” – mondta a főszerkesztő-helyettes, felidézve azt is, hogy annak idején az amerikai titkosszolgálat Angela Merkel mobiltelefonját is lehallgatta.

Ismeretes, 2013-ban Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott leplezte le, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatta Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Snowden később Oroszországban talált menedéket.

Az akkori leleplezés komoly politikai botrányt kavart, és feszültséget váltott ki a két ország közötti kapcsolatokban. Maga a kancellár felháborodottan reagált: „Barátok között kémkedni – ez elfogadhatatlan”.

Címlapról ajánljuk
Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Repedések az AI-sztoriban? Figyelmeztetés jött a chipgyártóktól

Repedések az AI-sztoriban? Figyelmeztetés jött a chipgyártóktól

Már hallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriachip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A többszázmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki. A műsor második részében azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×